Mizofónia: amikor a kollégád nyel egyet, és neked ütni támad kedved

Ha bizonyos hangok, mint a rágás, a légzés, a gépelés vagy például a toll kattogása vagy egy csöpögő csap olyan erős érzelmeket váltanak ki belőled, mint a harag, a szorongás vagy az undor, akkor feltehetőleg te is mizofóniával küzdesz, ahogy valamilyen szinten az emberek jelentős része. Nem mindenki egyformán érintett benne, a mizofónia többszintű jelenség, van, aki csak a határozottabb zajoktól lesz ideges, míg másokból az apró, szinte nem is hallható neszek is szélsőséges reakciót váltanak ki. 

Hogyan alakul ki a mizofónia? 

A mizofónia kialakulásának okai nem teljesen tisztázottak. Egyes elméletek szerint az érzelmi feldolgozásért felelős limbikus rendszer és az önkéntelen testi funkciókat irányító vegetatív idegrendszer túlműködésével állhat összefüggésben. Egy másik hipotézis szerint a mizofónia az agy megváltozott idegi kapcsolataiból eredhet, különösen a hallási információk feldolgozásáért és az érzelmek szabályozásáért felelős területeken.

A mizofónia a szociális kapcsolatokra is hatással van

A mizofónia, attól függően, hogy mennyire érintett benne, jelentős hatással lehet az egyén életére, befolyásolhatja a személyes kapcsolatait, a munkáját és az általános életminőségét is. Nem is csoda, hiszen kinek kellemes, amikor megpróbál kinyitni egy csokoládét, mire a munkatársa szentségelni kezd, vagy vesz egy nagyobb levegőt, mire a barátja lehurrogja, hogy ne lihegjen, halkabban lélegezzen. És ez fordítva is igaz, az önkéntelen, kontrollálatlan érzelmi reakciók annak sem kellemesek, sőt, utólag már meglehetősen kínosak, akiből kiváltották a neszek a dühöt vagy akár a kétségbeesést. Ezért nem ritka, hogy a mizofóniától szenvedő magára marad, vagy azért, mert már ő nem akar társaságba menni, vagy azért, mert sehol nem látják szívesen, így nem is hívják sehova, vagy kirekesztik a közösségből.

Mi a megoldás, ha hangérzékenységgel küzdesz? 

Jelenleg nincs általánosan elfogadott kezelési módszer a mizofóniára, ám néhány terápiás megközelítés ígéretesnek látszik a tüneteinek enyhítésére. Közéjük tartozik a kognitív-viselkedésterápia, amely segít a kiváltó okokkal való megküzdési mechanizmusok kialakításában, valamint a hangterápia, amelynek célja, hogy fokozatos kitettség révén csökkentse az érzékenységet bizonyos hangokkal szemben.