Paraszomnia - A nők sokkal nagyobb veszélyben vannak!

A pihentető alvásra nagy szüksége van a testünknek, ilyenkor regenerálódik minden szervünk, normális esetben elcsendesednek a gondolataink. De mi van akkor, ha paraszomnia kínoz bennünket és alvás helyett furcsa dolgokat csinálunk, ráadásul még csak nem is tudunk róla?

Mi a paraszomnia?

Az alvás alatti rendellenes magatartást paraszomniának nevezzük. Jellegzetessége az alvás és az ébrenlét közötti átmeneti állapot. Ilyenkor nem vagyunk ébren, mégis képesek vagyunk összetett cselekvéssorozatokat végrehajtani. Kutatók arra keresték a választ, vajon van-e különbség férfiak és nők, gyerekek és idősebbek viselkedése között paraszomnia esetén. A tanulmányban több száz videót elemeztek, amelyekből egyértelműen kiderült, hogy az alvajárás elsősorban a gyermekeket érinti, ám ők legtöbb esetben kinövik ezt a viselkedészavart. Továbbá, hogy alvajárás közben a nők kétszer gyakrabban végeznek kockázatos és összetett feladatokat, (mint például elektromos vagy konyhai eszközök használata) a férfiakhoz képest, ráadásul az esetek többségében ezek súlyos sérülésekhez is vezethetnek. A nők tehát még alvás közben sem képesek felhagyni a házimunkával. Szintén főként a nőkre jellemző az alvás alatti érzelmi megnyilvánulás. Az alvászavarnak azonban több fajtája is létezik. 

• Alvási részegség

Ha éjjel felkelünk és dezorientáltan, furcsán viselkedünk, például lassan beszélünk, vagy zavaros válaszokat adunk, azt alvási részegségnek hívják, és kevésbé szórakoztató, mint amilyennek hangzik. Főként akkor fordul elő, ha valamire felriadunk az álmunkból az éjszaka első harmadában. Ilyenkor van, hogy legalább fél óra kell ahhoz, hogy észhez térjünk. Addig megeshet, hogy értelmetlen dolgokat mondunk, vagy csak motyogunk. Ezt a jelenséget általában hangos zajok, alvási apnoe vagy az alkoholfogyasztás válthatja ki. A legtöbb esetben nem is tudunk róla, csak a párunk meséli el nekünk. Ha gyakran előfordul, érdemes változtatnunk az életmódunkon, és csendes, nyugodt környezetet biztosítani az alváshoz. 

• Alvajárás

Ez az, amely kétszer annyi nőt érint, mint férfit. Alvajáróként kikelünk az ágyból, sétálunk, pakolászunk, nekimegyünk dolgoknak anélkül, hogy tudnánk róla. Ez akkor történik meg, amikor az agy bizonyos területei ébren vannak, míg mások nem. Képesek vagyunk szót fogadni, ha valaki azt mondja, hogy bújjunk vissza az ágyba. Kiválthatják egyes gyógyszerek, például nyugtatók. Az alkalmi alvajárást általában nem kell kezelni, de ha zavar minket, esetleg veszélybe sodorjuk magunkat, akkor az orvosunk felírhat olyan gyógyszert, amely csökkenti az agy aktivitását, ezzel megakadályozva az alvás közbeni kóborlást.

• Alvás közbeni beszéd

Előfordulhat, hogy alvás közben sokat fecsegünk. Ez lehet csak nyögdécselés, értelmetlen szavak mormolása, de akár egész monológ is. Kiválthatja alváshiány, stressz, alkoholfogyasztás vagy akár láz is. Az alvás közbeni beszéd gyakran más alvászavarokkal, például alvási apnoével együtt fordul elő. Elkerülésében segíthet a rendszeres alvásidő kialakítása, a csendes, nyugodt körülmények megteremtése, és ha kerüljük az esti alkoholfogyasztást. 

• Éjjeli falánkság

Szintén nőknél jóval gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál az éjjeli falánkság, amely az alvajárás különleges formája. Ilyenkor éjszaka alvás közben kikelünk az ágyból, elsétálunk a hűtőig, eszünk, iszunk, miközben nem vagyunk tudatunknál, ezért másnap nem emlékszünk a történtekre. Ez azért nagyon veszélyes, mert ilyenkor válogatás nélkül elfogyasztunk bármit, amit találunk. Kutatók szerint ezt kiválthatja szorongás, depresszió, túlzásba vitt testmozgás, vagy olyan étkezési rendellenességek, mint a bulimia vagy anorexia. Ez az alvászavar veszélyes lehet, ezért forduljunk szakemberhez!

• Szexszomnia

Szexszomnia esetén alvás közben együttlétet kezdeményezhetünk a párunkkal vagy akár saját magunkkal anélkül, hogy felébrednénk. Ez az alvászavar típus férfiak esetében jóval gyakoribb jelenség. A kutatók nem egészen biztosak abban, hogy ezt mi okozza, de a legtöbb esetben ez a jelenség más alvászavarokkal párosul. Hogy ezt elkerüljük, érdemes természetes gyógynövényekből készült nyugtatót bevenni lefekvés előtt. 

• Lidérces álom

A rémisztő álom általában az alvás második felében jelentkezik. Gyakran kíséri felriadás és intenzív pánikroham. A leggyakrabban 3-6 éves korban jelentkező alvászavar később spontán megszűnik, de felnőtteknél is előfordul. Ilyenkor nem ritka, hogy kiabálunk. A rémálomból gyakran felébredünk, és nem tudunk visszaaludni. Jellemzően másnap is emlékszünk rá, vagy csak a rossz érzés marad meg bennünk. Szorongás, depresszió, egyes pszichiátriai betegségek, alvásmegvonás és bizonyos gyógyszerek – például béta-blokkolók, antidepresszánsok –, illetve az alkohol hirtelen megvonása idézheti elő. Ha gyakran előfordul, mindenképpen kérjük szakember segítségét. 

• Fogcsikorgatás

A fogcsikorgatás nemcsak gyermekkorban, de minden tizedik felnőttnél is előforduló panasz, ráadásul a nőknél ez is sokkal gyakoribb. A felső és az alsó fogsor egymáshoz köszörülését a stressz vagy a szorongás hatására fellépő fokozott rágási reflex okozza. Az állandósuló, egy éjszaka több száz alkalommal is előforduló fogcsikorgatás, a rágóizmok folyamatos megfeszítése miatt állkapocs-ízületi gyulladást, fejfájást és fogínysorvadást okozhat, később a fogak belső szerkezetének gyengüléséhez és a fogzománc töredezéséhez vezethet.

• Alvási bénulás

Alvási bénulás esetén arra ébredünk, hogy a szemünket ki tudjuk nyitni, de a testünket képtelenek vagyunk megmozdítani. Bár általában csak néhány másodpercig tart, nagyon ijesztő érzés. Ilyenkor gyakran borzalmas képeket látunk, vagy olyan érzésünk van, mintha egy természetfeletti erő támadott volna meg minket. Az alváshiány jelentősen növelheti az alvásbénulás kockázatát, de stressz is kiválthatja, vagy olyan mentális egészségi állapotokhoz kapcsolódhat, mint a bipoláris depresszió. Ha többször előfordul, mindenképpen forduljunk orvoshoz.

• REM magatartászavar

Ez az elalvás után általában másfél órával jelentkezik. Az izmok ebben a szakaszban még nem ernyednek el, ezért képesek vagyunk bármit megtenni, ami éppen az álmunkhoz kapcsolódik. Mivel nem tudjuk irányítani az izmainkat, kontrollálatlanul mozgunk, csapkodunk, rugdosunk, akár még az ágyból is kipattanunk, futkosunk, kapálózunk. Kiváltó oka sok esetben ismeretlen, azonban megfigyelték, hogy idős emberek esetében a Parkinson-kór előjele lehet, de kiválthatja antidepresszánsok szedése is. Mindenképpen kérjük alvásszakértő segítségét.