Annak ellenére, hogy a statisztikák ijesztő számokat mutatnak, sokan még most sem tudják, mit tehetnének az egészségük érdekében. Bármennyire tűnik is unalmasnak a valóban sokat ismételt egészséges életmód fogalma, az onkológusok szerint a rák megelőzése, vagyis a rák kockázatainak csökkentése felé vezető út egyik alapköve. Az alábbiakban egy onkológus tanácsait osztjuk meg veletek, aki a mindennapi szokások megváltoztatásán túl a rák tüneteire is felhívja a figyelmet, és azt is elmondja, mitől nőhet a rák kockázata.
Az egyik brit onkológiai klinika tüdőrákos betegeket kezelő orvosa szerint az egyetlen biztonságos mennyiség, ha a cigaretta a kérdés, a nem dohányzás, tekintve, hogy a nikotin hamar függőséget okoz. Az onkológus szerint a tüdőrákos betegek fájdalmai megmutatják, hogy a dohányzás, milyen pusztító következményekkel járhat, ugyanakkor nemcsak a tüdőt gyilkolja.
A dohányzás nemcsak tüdőrákot okoz, hanem szív- és érrendszeri betegségeket, például szívrohamot, stroke-ot és érrendszeri demenciát is - 15 másik ráktípus mellett.
Hasnyálmirigyrákos, epeúti és májrákos betegeket kezelő orvos állítja, hogy az általa látott májrákos esetek nagyjából 70 százaléka az elhízáshoz kapcsolódik. De a prosztatarák legnagyobb életmódbeli tényezője is a testsúly: a túl sok zsír, túl sok hús, túl sok szénhidrát, a szükségesnél több kalória fogyasztása, bármi, ami túlsúlyt és nagy hasat eredményez, növeli a kockázatot. Ugyanezt állítja több szakember a vastagbélrákos megbetegedések esetén is.
A bélrákos esetek becslések szerint 13 százaléka a túl sok feldolgozott vagy vörös hús fogyasztásával függ össze, nem véletlen, hogy az orvosok egy része nem eszik vörös húst, és összességében is csökkentette a húsfogyasztását. Ezzel együtt nincs róla szó, hogy mindenkinek húsmentesen kellene étkeznie, az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás a cél, amibe belefér a hús, és néha egy kis nassolnivaló is.
Az onkológusok a rostdús, egészséges, feldolgozatlan élelmiszerek fogyasztását javasolják. Maguk is elsősorban kistermelőktől vásárolt zöldségek és gyümölcsök és a hentesboltból vásárolt húst részesítik előnyben. Nem állítják, hogy sosem esznek feldolgozott ételeket, de csak nagyon ritkán, mivel azok is növelik a rák kialakulásának kockázatát.
Noha a dohányzás és az elhízás az orvosok szerint nagyobb kockázattal jár, az alkoholfogyasztást is érdemes csökkenteni vagy kiiktatni az életünkből. Egy pohár borból talán még nem lehet baj, bár ezt biztosan senki nem állíthatja, és nem is állítja.
Hajlamosak vagyunk kihagyni a mammográfiát és a méhnyakszűrést is, a kellemetlenségükre hivatkozva, és a férfiak sem szívesen járnak prosztatavizsgálatra, a vastagbélszűrés pedig mindannyiunk rémálma. Nemcsak a vizsgálattól félünk, hanem az eredménytől is, pedig az onkológusok szerint a naponta elvégzett szűréseknek csak töredéke jelez problémát, és ha mégis, a rendszeres szűrések miatt akkor is még időben elkapott, még könnyen kezelhető betegségről van szó.
Vérzés, állandó köhögés, hasmenés, csomók észlelése a test bármely területén, vizeletproblémák és bármi, ami szokatlan, orvosért kiált. Lehet, hogy semmi vagy valami egészen egyszerű és kis probléma áll a háttérben, de az is lehet, hogy nagyobb a baj, ezért inkább gyakrabban látogasd meg a háziorvost, mint, hogy elbagatellizálj egy halálos kórt.
Ahogy öregszik az ember, úgy lesz egyre nagyobb szerepe a testmozgásnak az egészség megőrzésében. A gyorsaság helyett a kor előrehaladtával a kitartásra érdemes összpontosítani. A szakemberek szerint hetente hatszor egy óra intenzív séta, kocogás, de bármilyen sport nemcsak a rákmegelőzésben játszik szerepet, de erősíti az izmokat, a csontokat és a szívet is, ugyanakkor jót tesz a mentális egészségnek is.
Manapság már senki nem feküdhet ki a rétre napozni, legalábbis nem büntetlenül. A magas fényvédőfatorú napvédő készítménye használata mellett sem érdemes hosszabb ideig kitenni a bőrt a napsugárzásnak, aki mégis napra kényszerül, napvédő sapkát és napszemüveget is viseljen.
A stressz önmagában nem okoz rákot, de a folyamatos stressz növelheti annak kockázatát. Közvetlen kockázatot a kettő között ugyan még nem mutattak ki, szakemberek azt mondják, hogy látva, hogy a központi idegrendszer hogyan változtatja meg az immunrendszert, és hogyan kommunikálnak oda-vissza az immunsejtek a központi idegrendszerrel, elképzelhető, hogy van közöttük funkcionális kapcsolat. A következő másfél évtizedben több erre irányuló vizsgálatot is terveznek.
A prosztatarákok körülbelül 7 százaléka genetikai eredetű, a BRCA génmutáció összefüggésbe hozható a mellrákkal és a prosztatarákkal is. Ez 400 emberből csak egynél mutatható ki, ám ha egy férfinak van olyan rokona, aki fiatalon prosztatarákban halt meg, fontos, hogy 50 éves kortól néhány évente elvégeztesse a prosztata-specifikus antigén vizsgálatot. A BRCA1 vagy BRCA2 génhiba kockázata sokkal nagyobb a mell- és petefészekrák esetében, ezért a rendszeres szűrések ilyen esetekben különösen fontosak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.