Nem önsajnálat, hanem súlyos betegség: a leggyakoribb tévhitek a depresszióról

Akármilyen mentális betegség elszenvedője valaki, élete során legalább egyszer megkapja a környezetétől, hogy „Ugyan már, csak össze kell szedned magad!” A tévhitek a depresszióról is burjánoznak azok körében, akiknek nem volt dolguk ezzel a betegséggel, és bár sokszor a segítő szándék vezérli az ilyen kijelentéseket, valójában a beteg életét nem könnyítik meg. Nemcsak a beteg mindennapjaiban ártalmasak ezek a tévhitek, de a betegség megítélésében is, hiszen a bagatellizálás, a negatív előítéletek ahhoz vezethetnek, hogy sokan, akiknek segítségre lenne szükségük, a kezelés helyett maguk próbálnak megbirkózni a depresszióval.

A tévhitek a depresszióról csak mélyebbre lökik a beteget

A kezelés elmaradása miatt a depresszióban szenvedők életminősége egyre rosszabb lehet, terápia nélkül sokaknak esélyük sincs egy egészséges, produktív életre. A mentális problémák még mindig szégyellnivaló dolognak számítanak, ennek pedig gyakran a téves információk ágyaznak meg. A WebMD magazin összegyűjtötte, melyek a leggyakoribb tévhitek a depresszióról.

Nem is igazi betegség!

A legsúlyosabb tévhit, amit sokan még mindig tényként kezelnek, az az, hogy a depresszió nem valódi betegség, hanem csak hiszti, vagy önsajnálat – emiatt pedig a betegek sem veszik komolyan a tüneteket, és saját magukat vádolják, amiért hónapok elteltével sem érzik jobban magukat. A valóság az, hogy a depresszió egy nagyon súlyos egészségügyi probléma. Különféle kutatások bizonyították már, hogy a betegségben szenvedők agyában az érzelemszabályozásért felelős agyterületek a normálistól eltérő módon funkcionálnak.

Ez inkább a nők problémája

Mentális problémák esetén a férfiak komoly hátránnyal indulnak a gyógyulás felé, hiszen a társadalmi megítélés szerint egy férfi mindig kemény, nincsenek érzelmi problémái, ezért a férfiak esetében sokkal erősebb a stigmatizáltság, ha segítséget kérnek, mint a nők esetében. Emiatt lehet az, hogy sokszor a depresszióban szenvedő férfi legközelebbi hozzátartozói se veszik észre, hogy valami probléma van, hiszen a férfiak kevesebbet beszélnek az érzelmeikről. A problémát súlyosbítja, hogy míg a depressziós nők szomorúak és teljesen elesettek, a férfiak nagy átlagban inkább ingerlékenyek, mérgesek, türelmetlenek.

Csak sajnáltatják magukat

Még mindig rengetegen gondolják úgy, hogy aki depressziós, az nyakig merült az önsajnálatban, és csak meg kéne rázza magát, hogy elmúljon a rossz kedve. Az igazság azonban az, hogy a klinikai depresszión nem segít se a környezetváltozás, se a sport, se egy jó séta a szabadban. Bár ezek hasznosak és fontosak, a depresszió egy olyan betegség, amelyért az agyban lévő elváltozások a felelősek, így akárcsak például az influenzát, a depressziót sem lehet vidámsággal gyógyítani.

Az orvosok nyugtatófüggővé teszik őket

A tévhitek a depresszióról sokszor a kezelésekkel kapcsolatos tévhitek is egyben. Sokan ugyanis úgy vélik, hogy aki egyszer felkeres egy pszichiátriai szakrendelést, arra élethosszig tartó nyugtatószedés vár. Pedig ez egyáltalán nem biztos, hogy így van, ráadásul a nyugtató nem segít a depresszión, sokkal inkább az antidepresszáns – de sok esetben még azt sem kell szedni. A depresszió ugyanis változatos betegség, több formája is van, és nem mindenkinek ugyanaz a gyógykezelés válik be. Van, hogy a pszichoterápia, vagyis egy szakemberrel való rendszeres beszélgetés, problémafeltárás is elegendő, és a gyógyszeres kezelés sem kell, hogy élethosszig tartson.

Látható jelei vannak

Az egyik legveszélyesebb tévhit, hogy a depressziós ember gyakran sír, szomorkodik, ezért a környezet oda tud rá figyelni. Csakhogy ez nem minden esetben van így, sokan inkább üresnek érzik magukat érzelmileg, vagy haszontalannak, értéktelennek. A kezelés nélküli depresszió gyakran végződik öngyilkossággal, és nagyon sokszor előfordul, hogy a család, a barátok értetlenül állnak a tragédia előtt, hiszen nem voltak látható jelei a betegségnek...