Az ujjad jelzi, hogy baj van - Akár súlyos tüdőbetegség is lehet a háttérben

A tüdőfibrózis egy súlyos és visszafordíthatatlan tüdőbetegség, amely során a tüdő szövete fokozatosan megkeményedik és hegesedik. Ennek következtében a légzés egyre nehezebbé válik, mivel a tüdő kevésbé képes oxigént juttatni a véráramba. A betegség sokáig lappanghat, ám egyes külső jelek – például az ujjak elváltozásai – figyelmeztethetnek a problémára. Ez csak egy azok közül a betegségek közül, aminek tünetei között ott van az ujjak jellegzetes elváltozása.
A dobverőujj (más néven óraüvegköröm) az egyik legismertebb fizikai jel, amely tüdőfibrózisra utalhat. Ez egy olyan elváltozás, amelynél az ujjak vége megvastagszik, a körmök pedig kidomborodnak, és gömbölyűvé válnak. Az elváltozás azért alakul ki, mert a csökkent oxigénellátás miatt az ujjak szöveteiben megnő az érhálózat, hogy kompenzálja az oxigénhiányt.
A dobverőujj nemcsak tüdőfibrózisra utalhat, hanem más oxigénhiányos állapotokra is, például:
Ha szeretnéd ellenőrizni, hogy az ujjaid normálisak-e, végezd el az úgynevezett Schamroth-tesztet:
1. Tedd össze a két mutatóujjad végénél a körmeidet úgy, hogy egy kis ablakot formáljanak.
2. Egészséges embereknél a körmök között egy kis rombusz alakú rés marad.
3. Ha ez a rés eltűnik, és a körmök teljesen összeérnek, az dobverőujjra utalhat, ami orvosi kivizsgálást igényel.
Bár a dobverőujj a legismertebb tünet, más elváltozások is utalhatnak tüdőfibrózisra:
• Bőrszínváltozás: az oxigénhiány miatt az ujjak és a körmök kékes vagy szürkés elszíneződést mutathatnak (cianózis).
• Hideg, zsibbadó ujjak: az elégtelen oxigénellátás miatt az ujjak gyakran hidegebbek lehetnek, különösen hideg időben vagy stressz hatására.
• Gyengeség és fájdalom: az ujjakban és kézfejben jelentkező krónikus fájdalom vagy gyengeség is utalhat keringési problémákra.
Ha bármilyen szokatlan elváltozást észlelsz az ujjaidon – különösen, ha légszomjjal, fáradékonysággal vagy száraz köhögéssel társul –, érdemes mielőbb orvoshoz fordulni. A tüdőfibrózis korai felismerése kulcsfontosságú, mivel a betegség előrehaladtával a légzés egyre nehezebbé válik, és az életminőség jelentősen romolhat.
• Mellkasi CT vagy röntgen: a tüdő állapotának felmérésére.
• Pulzoximéteres mérés: az oxigénszint ellenőrzésére.
• Légzésfunkciós teszt: a tüdő kapacitásának vizsgálatára.
• Vérvizsgálatok: gyulladásos vagy autoimmun betegségek kizárására.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.