Spórolós tésztaételek, melyekből több napig is ehet a család

Nagyszüleink még maguk gyúrták a tésztát, nekünk viszont csak le kell emelni a boltok polcairól azt, amelyik a legszimpatikusabb, vagy amelyiket megengedhetjük magunknak. Az elmúlt években már nem csak a különféle tojásos, vagy nélküle készült tészták közül válogathatunk, ha bevásárolni indulunk. Megjelentek ugyanis a korábban csak a bioboltokból ismert, alternatív lisztekből gyártott, gluténmentes vagy zöldségalapú tészták.

A nem búzalisztből készült termékek ugyan ízletesek, magas a tápértékük, sok esetben még fehérjében és rostban is gazdagok, az áruk viszont meglehetősen borsos. Ha nem is váltjuk ki ezekkel teljesen az otthoni tésztakészletünket, érdemes kipróbálni a teljes kiőrlésű, a durumlisztből, kukoricalisztből, vagy hüvelyesekből előállított, szinte már bármilyen formában megvásárolható tésztakülönlegességeket is.

A húsmentes receptek után összegyűjtöttünk néhány tésztaételt, melyekhez nem kell sok összetevő, így kíméli a pénztárcánkat és mégis több napra biztosítani tudjuk családunk számára a főtt ételt.

Legyen szó boltban vásárolt, vagy otthon gyúrt tésztáról, a nagymamáinkról ránk maradt alapszakácskönyvek első oldalain biztosan szerepelnek "sima" tésztaételek. A kifőtt kockát, metéltet, esetenként spagettit vagy apróra tört csuszát édesen és sósan is elkészíthetjük. A legnépszerűbb és talán leglaktatóbb tésztaétel a krumplis tészta, melyet az év bármely szakában könnyűszerrel elkészíthetünk. Párjának tekinthető a káposztás tészta, amely két részre osztja az országot: egyesek sóval és borssal, míg mások szigorúan porcukorral fogyasztják.

Szintén vita tárgyát képezi a darás tészta, melyet talán a többség édesen, jó sok lekvárral és porcukorra szórva habzsol, de vannak, akik a kifőtt, majd a pirított búzadarában megforgatott tésztát natúran, savanyúsággal fogyasztják. A mákos és diós tészta fogyasztásában viszont nincs vita, ezeket csakis édesen érdemes a villára tűzni, és célszerű nem spórolni sem a mákkal, sem pedig a dióval. Édesítésként sem a cukor, sem a lekvár nem maradhat el ezek esetében.

Déd- és nagyszüleink tudták, hogy a legnagyobb bűn a pazarlás, ezért mindent felhasználtak és nem a kukát, hanem a szeretteiket etették. A heti menü megtervezésekor érdemes felmérni, mi van otthon és használjunk el minden maradékot. A maradékmentés sokak számára művészet, és nem véletlenül, ugyanis a hűtőben, a fagyasztóban és a kamrában lapuló dolgokból csak nagy kreativitással készülhet teljes értékű ebéd vagy vacsora a család számára. Egy-két bontott csomag tészta pedig remek szolgálatot tehet ilyenkor.

A maradék chilisbabból vagy bolognai szószból főtt tésztával elkeverve, majd sajttal megszórva és sütőben aranybarnára sütve remek rakottas készíthető. A fel nem használt tejfölből és sajtból sajtos tészta, túróval kiegészítve, de sajt nélkül túrós csusza varázsolható, amelyet akár sósan, de édesen is fogyaszthatunk. A fagyasztóban kallódó, megkezdett zöldségkeverék, vagy a hűtő sarkában pihenő bontott kukoricakonzerv csak arra vár, hogy felhasználjuk. Rakott ételbe vagy akár tésztasalátába is kiváló.

Ha a tésztaételekre gondolunk, elsőre a krumplis-darás-káposztás triumvirátus juthat eszünkbe. Tésztából viszont nemcsak meleg, hanem hideg fogás is készíthető, akár hússal, akár hús nélkül. Ha a hűtőben és a fagyasztóban fellelt maradék zöldségekből nem tudunk már egy teljes ebédet összeállítani, készítsünk tésztasalátát.

Ehhez valamiféle tejtermékre (joghurtra, kefírre vagy tejfölre, esetleg ezek növényi alternatívájára) lesz szükségünk, amelyet majonézzel és mustárral, sóval, borssal, zöldfűszerekkel ízesíthetünk. A kifőtt tésztához keverjük hozzá a megpárolt zöldségkeveréket, a maradék konzerv zöldségeket vagy a már fonnyadozó paprikát, paradicsomot és uborkát kockára vágva, végül locsoljuk meg a fenti öntettel. Az így kapott keveréket ízlésünk szerint fűszerezhetjük akár olaszosan, akár kaprosan is.

A tésztasalátákhoz adhatunk sajtot (mozzarella, feta vagy bármilyen reszelt változatot), gyümölcsöt (almát, körtét vagy szőlőt felaprítva), valamint konzerv tonhallal, vagy főtt, sült csirkehússal is gazdagíthatjuk.

Mexikói rakottast nem csak maradék chilis babból készíthetünk, hanem csinálhatjuk rögtön ebben a verzióban. A húsos bolognai alapot a spagetti helyett szedhetjük pennére vagy bármilyen formájú tésztára, ugyanis a szósszal összekeverve, majd tepsibe helyezve és sajttal összepirítva rendkívül kiadós fogást kapunk.

Sokan csak sonkás kockaként ismerik azt a végtelenül egyszerű, de ízletes ételt, melynek a tojással elkevert tejföl, a főtt tészta és természetesen a sonka adja az alapját. A sonkát, ha egészben vásároltuk, kockázhatjuk, de megpróbálhatjuk lereszelni, esetleg ledarálni is. Olajon vagy zsíron hagymával együtt gyorsan pirítsuk meg, és így keverjük össze a többi alapanyaggal, majd tepsibe helyezve süssük aranybarnára.

Az amerikaiak kedvence a mac and cheese, egy igazán fullos, extrán sajtos, rakott tésztaétel, mely szarvacskából készül. Az alapját a besamel mártás adja, melyhez többféle reszelt sajtot, majd főtt tésztát kevernek. Ezt fogyasztják így is, de sokszor még egy hőálló tálba beletéve, plusz sajttal megszórva egybesütik.

Ha a spagettit vagy a kockát nem is otthon készítjük, a nokedlit talán mindenki maga csinálja (bár egyes helyeken kapható előfőzött verzió). Gyerekkorunk egyik meghatározó, könnyű tavaszi vagy nyári ebédje volt a tojásos nokedli, amelyet szigorúan édes-ecetes lébe áztatott, friss salátával kínált az édesanyánk. Ennek a felturbózott változata az úgynevezett vadász-nokedli, melybe szalonna, hagyma és sajt is kerül. A nokedli tehát nemcsak köret lehet a pörköltek mellé, hanem válhat belőle az étel főhőse is.

Ha szeretnél pár tippet, hogyan tudsz spórolni, kattints ide!