Julius Caesar is hamburgert falatozott? A gyorsétterem évezredes története

Egy fárasztó munkanap vagy kiadós buli, esetleg a mindennapok rohanása közben mindig jólesik egy kis gyors kaja. Azonban a gyorsétterem története régebbre nyúlik vissza, mint hinnénk. Amikor megnyílt az első gyorsétterem, Egyiptomban Fáraók uralkodtak és még éltek a gyapjas mamutok.

Mezopotámia, a civilizáció és gyorsétterem bölcsője?

Már a civilizáció bölcsőjében, Mezopotámiában megjelentek az első gyorsétteremhez hasonló étkezési formák a régészeti bizonyítékok alapján. Ugyanis a városi lakosság igényeihez igazodva, az utcai árusok elkezdtek könnyen elérhető, gyors készételeket kínálni a munkásoknak, kereskedőknek, utazóknak, amivel nem csak a gyorsétel, de a street food alapjait is letették.

Az élelmiszeripar már akkor szabályozott volt, Hamurapi törvénykönyve pontosan szabályozott mindent, szigorúan ellenőrizték a minőséget, árakat, tisztességes kereskedelmet. A mezopotámiai gyorséttermek hozzájárultak a jövőbeli városi étkezési kultúrák, például az ókori Egyiptom és Róma hasonló létesítményeinek kialakulásához.

Termopolia, az Ókori Róma válasza a mekire

Mezopotámiai mintára az ókori Rómának is megvolt a saját gyorsétterem verziója: ezek voltak az ún. termopoliák. Ezek a vendéglátóipari egységek általában zsúfolt piacokon, sűrűn lakott területeken voltak, ahogy fürdőházak közelében is gyakran meg lehetett őket találni. Kínálatuk főleg ragukból, kenyérfélékből, levesekből állt, hamburger és sültkrumpli helyett.

A római termopolia jelentette a középkori fogadók és a mai gyorséttermek alapjait.

Kitekités az ókori kínába

A Távol-keleti gyorséttermeknek is megvan a maga régre visszanyúló története: az i. e. 5. században kis ételes-bódék jelentek meg a piacokon, ahol a munkások, utazók kereskedők juthattak gyorsan ételhez. Ezek az apró kioszkok i.u. 7. századra már a városi élet központjaivá váltak, legfőbb ehető portékájuk a kínai tészta volt.

Az évszázadok során új konyhai technikák jelentek meg, de az ételek is egyre változatosabbak lettek, a legszélesebb társadalmi rétegek választották a könnyen elérhető főtt ételeket. A kínai és távol-keleti street food végül az egész világon elterjedt, folytatva az évezredes kulináris örökséget.

Gyorsétel a közékori piacokól az újkorig

Középkori Európában a városok fejlődése motiválta a „gyorséttermek” kialakulását. A zsúfolt városokban utcai árusok tömegei árulták húsos pitéből, sültekből, halból, valamint péksüteményekből álló menüjüket a rengeteg átutazóknak. Fontos szerep jutott Velencének, ami a legnagyobb kereskedelmi központ révén új fűszereket és szárított gyümölcsöket is bevitt az utcai étkezésbe.

A középkori utcai kaja öröksége tovább öröklődött a brit, francia és olasz nemzeti konyhában. Később az iparosítás, ipari forradalom, valamint az élelmiszeripar fejlődése új ételeket, technikákat vezetett be, egyre nagyobb mennyiségben állíthattak elő ételt. 

A modern gyorsétterem láncok létrejötte

Az 1950-es években berobbantak az olyan gyorsétteremláncok, mint a bohócos cég, ami forradalmasította a gyorsabb kiszolgálást, melyet más fast food éttermek is követtek. Ezek a kapitalista életérzést, egyfajta bűnös élvezetet jelentettek a korabeli emberek számára finom, de megfizethető ételeikkel.

Az ötvenes-hatvanas években gombamód szaporodtak a gyorséttermek szerte a világon, kis késéssel pedig Kelet-Európában is elterjedtek. Azonban az egészségtelen, magas kalóriatartalmú ételek nem olyan laktatóak, mint egy otthon készült fő étel, így sok kritika érte a nagy gyorsétteremláncokat.