A menekültek közt van Julia is, aki kisfiával, Alexszel és kutyájukkal, Mimivel lépte át a magyar határt. Budapestre tartanak, de idővel lehet hogy Bécs felé veszik az irányt, ugyanis az osztrák fővárosban él a nő édesanyja. Nem terveznek hosszú távra. Ahogy vége a háborúnak, szeretnének visszatérni hazájukba. Nagy a bizonytalanság, senki sem tudja, meddig folynak még a harcok.
Hat napig ültünk a tűzharc közepén, imádkoztunk, hogy fejeződjön be ez a rémálom
– mesélte Julia elcsukló hangon a Borsnak, aki elárulta, hogy a barátaikkal akartak útnak indulni, de menet közben az egyikük feleségét megölték.
"Már nem tudok sírni, mert hét napig egyfolytában sírtam. Elapadtak a könnyeim. Először úgy volt, maradunk Ukrajnában, de rájöttem, hogy nem tudok állandó félelemben élni. Most már azt remélem, a háború Ukrajna határain belül marad és nem támadnak meg más országokat is."
Julia ismerősei a támadás alatt álló Harkov közelében laknak, tőlük tudta meg, hogy a várost a földdel tették egyenlővé.
Szinte semmi nem maradt, az egészet eltüntették a Föld színéről. Víz nincs, áram nincs, a barátaink már ki sem mernek menni az utcára, valójában a pincében laknak, félünk, hogy a következő az lesz, hogy az élelem is elfogy.
Ha szeretnél segíteni a háború elől menekülő embereken, akkor ide kattintva, valamint ebben a cikkben megnézheted, mit tehetsz a menekültekért.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.