A kutatás felfedte, ezek a rejtélyes körök sokkal gyakoribbak, mint elsőre gondoltuk, többnyire a Száhel-övezetben, Nyugat-Szaharában, Afrikában, Madagaszkáron, Délnyugat-Ázsiában és Közép-Ausztráliában találhatók.
Sok olyan helyen fedeztünk fel tündérköröket, amelyek létezéséről korábban nem tudtunk, mivel a témával kapcsolatos kutatások nagy részét mindössze két országban, Namíbiában és Ausztráliában végeztük
Emilio Guirado, a tanulmány társszerzője pedig arról beszélt, komolyabban vizsgálják, mik lehetnek a közösek ezekben az ökoszisztémákban, ahol a körök megjelennek. Ha erre rájönnek, akkor talán arra is, hogy mik is ezek valójában.
A szakértők úgy vélik, hogy bizonyos talaj- és éghajlati tényezők jelenléte – mint például a 200 mm/év alatti átlagos csapadékmennyiség és az alacsony nitrogénszint – megegyezik a tündérkörökkel rendelkező területeken, de ezt a két tényeztőt még nem találják bizonyító erejűnek.
Van olyan elmélet is, amely szerint a melegebb éghajlaton növő fű végül az utolsó cseppig kiszívja a vizet a talajból, és kör alakú formákat hagy a növényzetben, de erre sincs elég bizonyíték, így a körök mibenléte még mindig rejtély.
Ez is érdekelhet:
• 5 bizarr természeti jelenség, melyekre a tudósok sem mindig találnak magyarázatot
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.