155 millió éves, elveszett kontinens nyomára bukkanhattak tudósok

Bolygónk kontinenseinek helyzete nem állandó, a lemeztektonika miatt folyamatosan mozognak. Az évmilliók során egyesültek és szét is szakadtak. A geológusok régóta gyanítják, hogy Argoland egyike azoknak a földdaraboknak, melyek elmozdultak, de eddig nem tudták, mi történt vele a leszakadás után.

Az Argoland leszakadásakor létrejött óceáni medencékben az óceánfenék szerkezete arra utalt, hogy a kontinens északnyugat felé sodródott, és a mai Délkelet-Ázsia szigeteinek területén állt meg. Ez nem azt jelenti, hogy a szigetek alatt egy óriási kontinens húzódna, a geológusok ugyanis csak apró, kontinentális töredékeket találtak ezen a területen. Az Utrechti Egyetem kutatói Délkelet-Ázsia geológiáját kezdét vizsgálni, hogy az Argoland nyomaira bukkanjanak. Több szigetet, köztük Szumátrát, Borneót és az Andamán-szigeteket vizsgálva megállapították, hogy Argoland sosem volt egyetlen összefüggő kontinens, ugyanis már 300 millió évvel ezelőtt elkezdett darabokra szakadni.

„A délkelet-ázsiai helyzet különbözik az olyan helyektől, mint Afrika és Dél-Amerika. Ott a kontinens egyszerűen kettétört. Argoland sok különböző darabkára hullott" - mondta az IFLScience-nek Eldert Advokaat, a kutatásban résztvevő tudós.

Argoland töredezése 215 millió évvel ezelőtt felgyorsult, még több és kisebb darabra oszlott, ezért tartott a kutatás is nagyon sokáig. A tudósoknak hét évbe telt mire, kiderítették, mi történt a kontinenssel. Ezek a feltárások azért nagyon fontosak, mert csak így érthetjük meg, hogyan alakult ki a biológiai sokféleség, hogyan változott az éghajlatunk, hogyan alakultak ki a hegységeink, vagy éppen hol találhatók a földben nyersanyagok.