A félelem egy vélt vagy valós veszélyeztetésből fakadó lehangoló érzelem. Léteznek racionális félelmek, amik segítik az életünket és a túlélést, hiszen visszatartanak bennünket például olyan dolgoktól, hogy besétáljunk az oroszlán ketrecébe, vagy kiugorjunk a nyolcadik emeletről, csupán azért, mert jó ötletnek tűnik.
Az irracionális félelmek viszont csupán a képzelet szülöttei, így minden esetben nehezítik az életet. A valóságban nincs ránk leselkedő veszély, de az elménkben mégis a megszólalásig hasonló érzet jelenik meg, mintha lenne. Tévedés, hogy a bátor embereknek nincsenek félelmeik. A különbség annyi, hogy ők nem a meghátrálást választják, hanem bátran közel mennek a félelmeikhez, szembenéznek vele, és átmennek rajta.
A félelem a képzelet határtalanságának köszönhetően szinte bármilyen gondolatból elindulhat az elmében.
A szorongás annyiban különbözik a félelemtől, hogy nincs tudatosan beazonosítható tárgya. Oka természetesen van, de az az egyén számára a szorongás állapotában nem igazán megfogalmazható. Éppen ezért képes szinte elviselhetetlen depresszióba taszítani az embert, mert tárgytalansága miatt észszerűséget sem lehet megtalálni benne.
A lélekben dúló harc ezért annál szörnyűbb és elviselhetetlenebb, minél kevesebb észszerűséget lehet felfedezni a félelemben.
Emiatt az ember, hogy könnyítsen a lelki terhén:
1. Lehetséges megoldásként racionalizálja a szorongást, és egy konkrét, jól meghatározható, kreált félelemhez köti. Így egy fokkal elviselhetőbbé tette, mert az már legalább megfogalmazható.
2. A másik jónak vélt megoldás, hogy megszabaduljon az állandó szorongástól: letagadja, de ezzel vakká is teszi magát a valósággal szemben. Mindezt persze abban a hiszemben, hogy ha a fejét elfordítja, és nem vesz róla tudomást, akkor nincs is. Mint amikor a kisgyerek a keze mögé rejti az arcát abban a hiszemben, hogy ha ő nem lát, akkor őt se látják.
3. Egy másik romboló megoldás, amikor az ember tudatmódosító szerhez nyúl, tehát narkotizálja a szorongást. Ezzel a látszólagos megoldással egy szorongásból keletkező szerfüggőség áldozata lehet. Ez a jelenség finomabb, és ezért nehezebben felismerhető módon munkamánia, kényszeres sportfüggőség, esetleg szexfüggőség fomájában is megtestesülhet.
4. Az egyik legrosszabb megoldása a szorongásnak azonban az, ami látszólag a legkevesebb bonyodalmat okozza: elkerüli a szorongást okozó tényezőket. Ez egyenlő az önmaga blokkolásával, a gátlások kialakulásával. Ilyenkor az ember már nemcsak megtenni nem mer bizonyos dolgokat, de már a dolog gondolatát is bűnösnek ítéli. Ebben az esetben gyakorta jelennek meg a testi tünetek.
Mint ahogy a korlátok nem megölik a játékot, hanem lehetővé teszik, az elmének is határt kell szabni,
és ezt a határt nagyon bölcsen kell kezelni ahhoz, hogy különbséget tudjunk tenni félelem és félelem között, és hogy jó bíróként felügyeljük és játszhassuk az életet. És ne feledd, a bátor embernek is lehetnek félelmei. A különbség annyi, hogy ők nem a meghátrálást választják, ők bátran közel mennek hozzá, szembenéznek vele, és átmennek rajta.
Véleményem szerint, sem a világ legjobb tematikájával megtartott előadás, sem könyv vagy bármilyen életvezetési, párkapcsolati tanácsadás sem fog átütő és stabil eredményt hozni, ha nincs meg az emberben a változtatás határozott szándéka és a megfelelő gyakorlatba történő átültetés.
Pilát Gábor, a Tabuk nélkül a párkapcsolatról Facebook-oldal megalapítója.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.