1. Leni Riefenstahl
A filmtörténet egyik leghíresebb és minden bizonnyal leghírhedtebb filmrendezőnője Leni Riefenstahl, aki tehetségét a náci propaganda szolgálatába állította a harmincas évek Németországában. Az emlékezetes szépségű Riefenstahl színésznőből lett Hitler kedvenc filmese, két legjelentősebb alkotása, a náci pártkongresszust filmre vivő Az akarat diadala és a berlini olimpiát megörökítő Olimpia remekművek a maguk nemében: lenyűgöző látványvilágú, rengeteg újító képi megoldást alkalmazó (propaganda)filmek. Riefenstahlnak a világháború után nem esett bántódása, noha soha nem vállalt felelősséget a filmjei eszmei hatásáért. A karrierje persze megszakadt, fényképezéssel, természetfilmezéssel foglalkozott egészen a 101 éves korában, 2003-ban bekövetkezett haláláig.
2. Sofia Coppola
A nagyszerű rendező, Francis Ford Coppola lánya színésznőként kezdte: szerepelt többek között az édesapja által jegyzett Keresztapa-trilógia harmadik részében, Al Pacino lányát játszva. Az ezredforduló környékén azonban felhagyott a színészettel és átnyergelt a rendezésre, az pedig gyorsan kiderült róla, hogy van érzéke hozzá (főleg ha magányos nőalakokat állít a középpontba): már a bemutatkozó filmje (Öngyilkos szüzek) is kiváló kritikákat kapott, a második rendezése (Elveszett jelentés) pedig Bill Murray-vel és Scarlett Johanssonnal a főszerepben Oscar-jelölésekig is eljutott, sőt végül Sofia Coppola a legjobb forgatókönyvért járó díjat haza is vihette. A tragikus sorsú francia királynő sorsát újszerűen feldolgozó Marie Antoinette már kevésbé volt sikeres, de új filmje, a nemrég bemutatott Made in Hollywood ismét díjnyertes: többek között a rangos velencei filmfesztivál fődíjasa.
3. Agnés Varda
A Belgiumban született Varda Párizsban vált híressé: fotóművészként kezdte, később pedig filmesként a kísérletezően egyéni, speciális időkezelésre és vágástechnikára építő stílusával a francia újhullám egyik meghatározó alkotója lett a hatvanas években. Ő volt az első filmrendező, aki szerepet adott Gérard Depardieu-nek: a film pénzhiány miatt végül nem készült el, de a belőle felvett néhány percnyi anyagot évtizedek múltán bemutatták. Varda leghíresebb filmje a Cléo 5-től 7-ig, melyben egy énekesnőt követünk abban a két órában, amíg a ráktesztjének eredményére vár. A rendezőnő dokumentumfilmes és videoinstallációs munkássága is jelentős, a kilencvenes évek óta már leginkább ezekkel foglalkozik.
4. Kathryn Bigelow
Ő az első és eddig egyetlen nő, aki elnyerte a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat. Tette mindezt 2010-ben A bombák földjén című moziért, a dolog pikantériáját pedig (persze a filmtörténeti jelentőségen kívül) az adta, hogy épp az exférje, James Cameron elől hozta el a díjat, aki abban az évben az Avatarral versenyzett. Bigelow eredetileg festőnek tanult, az első nagy sikere a westernt a vámpírfilmekkel keresztező Alkonytájt volt 1987-ben, azóta pedig arról híres, hogy cseppet sem "női" filmeket készít: férfikaraktereket középpontba helyező, férfi nézőpontú, sokszor kimondottan macsó mozikat rendezett (Holtpont, A halál napja, Atomcsapda).
5. Enyedi Ildikó
A lista magyar szereplője könnyen lehetett volna Mészáros Márta is, hiszen a hetvenes-nyolcvanas években fontos, nemzetközi sikereket is elérő filmeket készített, a választásunk mégis inkább Enyedi Ildikóra esett, aki az összes eddigi mozijában jelentőset alkotott, és akitől még további emlékezetes rendezéseket is várunk. Enyedi Ildikó már rögtön az első nagyjátékfilmjével hatalmas sikereket ért el: Az én XX. századom többek között Cannes-ból is díjjal tért haza. Az operai ihletésű A bűvös vadász és a párkapcsolati dráma Tamás és Juli után következett a Simon mágus, amely az egyik legjobb magyar film a kilencvenes évekből, azóta viszont Enyedi Ildikó nem forgatott újabb mozifilmet. Ez viszont nem jelenti azt, hogy tétlenkedne: évek óta próbál tető alá hozni egy filmet a híres magyar fizikus Szilárd Leóról, tanít a Filmművészeti Egyetemen, és ő az In Treatment című sorozat épp készülő magyar változatának egyik főrendezője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.