1. Londoni randevú (1938)
Minden idők legnagyobb angol rendezőinek egyike kétségkívül Alfred Hitchcock, ám a tokás thrillerzseni a karrierje jelentős részében már Hollywoodban alkotott, így a korai, angliai filmjeiből választottuk ki a legjelentősebbet. A Londoni randevú igazi paranoiathriller: már érezhető rajta a háború árnyéka, szereplői közül többen kémek és ellenkémek, akik egy nemzetközi vonaton tagadják le a főhősnő előtt, hogy az eltűnt utastársa valaha is létezett volna.
2. Arábiai Lawrence (1962)
David Lean a nagyszabású, epikus mozik rendezőlegendája, akinek még olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint a Doktor Zsivágó vagy a Híd a Kwai-folyón. Az annak idején 7 Oscar-díjat nyerő Arábiai Lawrence szuperlátványos és háromórás történelmi kalandfilm, melynek ellentmondásos angol főhőse az első világháború arábiai hadszínterén keveredik a legkülönfélébb kalamajkákba, kap leckét emberségből, és válik végül hőssé.
3. James Bond: Dr. No (1962)
A szépszámú James Bond-film közül nem azért választottuk a Dr. No-t, mert ez a legjobb (ilyen kényes ügyben különben sem mernénk dönteni), hanem mert ez az első Bond-mozi, így vele együtt szimbolikusan az egész szériát a listára helyezzük - hisz a brit filmgyártás által a világnak adott mozihősök közül kétségkívül James Bond a legjelentősebb. Ebben a filmben amúgy Bond egy korábbi kollégája meggyilkolásának ügyében nyomoz, de hát a küldetése minden filmjében csupán ürügy a látványos akciókra, az egzotikus helyszínekre, a szellemes párbeszédekre, a gyönyörű nőkre és a vodka-martinire - rázva, nem keverve.
4. Alfie (1966-2004)
A film, amiből kettő is van: a legendás 1966-os Michael Caine-nel, és a remake 2004-ből Jude Law-val, amely ugyan szelídebbre sikerült az eredetinél, de azért mi azt is szerettük. Alfie egy igazi szívtipró, aki sportot űz a nők meghódításából, de egyik mellett sem akar igazán kikötni, sőt kimondottan kegyetlenül is tud velük bánni, ha annak érzi szükségét. Aztán persze addig jár a korsó...
5. Mechanikus narancs (1971)
Stanley Kubrick épp ellentétes utat járt be a karrierje során, mint Alfred Hitchcock: ő Amerikában született és kezdett filmeket készíteni, majd Angliába költözött át, mert itt sokkal szabadabb kezet kapott a rendezéseihez. Az olyan klasszikus mozijai, mint a Lolita, a Dr. Strangelove, vagy a 2001: Űrodüsszeia már mind itt készültek, ahogyan a Mechanikus narancs is, melyben Anthony Burgess kultuszregényét adaptálta filmre. A maga idejében számos botrányt kirobbantó alkotás egy elképzelt jövőbeli társadalom szatirikus ábrázolása, ahol mindennapos az utcai erőszak, és a vagányok kívül hordják az alsónadrágjukat.
6. Brian élete (1979)
Ha angol filmek, akkor angol humor, ha angol humor, akkor pedig Monty Python, ha Monty Python, akkor pedig a Brianélete (meg persze a Gyaloggalopp). Vélhetően senkinek sem kell bemutatni ezt a filmet, számos jelenete, mondata és dalszövege agyonidézett szállóigévé vált, a Jézussal egy időben élt szerencsétlen Brian elborult humorú kalandjai pedig még sokadszorra is sírva röhögősek.
7. Tűzszekerek (1981)
Ha már emlegettük a londoni olimpiát, akkor mindenképpen idekívánkozik a Tűzszekerek: egyrészt az olimpiai mozgalom korai éveiről (is) szól, másrészt az idei játékokon minden éremátadás alatt ennek a filmnek a zenéje, Vangelis azóta klasszikussá lett dallamai szóltak. A filmben két futó, és egyben két világnézet, kétféle motiváció küzd egymással, a végső összecsapás terepe pedig az 1924-es párizsi olimpia.
8. Négy esküvő és egy temetés (1994)
Ha angol mozi, akkor mindenképpen szót kell ejtenünk a romantikus vígjátékokról is, amelyben hagyományosan erősek a Brit-félszigeten. Választhattuk volna ebből a kategóriából az Igazából szerelem című karácsonyi mozit, vagy a Bridget Jones-filmeket is, végül azért döntöttünk a két főszereplőjének szerelmét öt ünnepi esemény alkalmával végigkövető Négy esküvő és egy temetés mellett, mert ebben lett igazán nagy sztár Hugh Grant, és mert a film rendezője és írója (Mike Newell és Richard Curtis) később a fent említett filmekben is közreműködtek.
9. Titkok és hazugságok (1996)
Az angol film egyik legjelentősebb vonulata az utóbbi évtizedekben az a szociálisan érzékeny, a leszakadt társadalmi rétegek témáival foglalkozó realista filmkészítési módszer, aminek Mike Leigh a legnagyobb mestere. Leigh filmjeiben mintha nem is színészeket, hanem hétköznapi embereket látnánk, akiknek aztán az elsőre hétköznapinak tűnő problémái mégiscsak fel tudnak emelkedni a filmben olyan módon, hogy a végére valami egyetemesről szóljanak. Így van ez a tán legsikerültebb filmjében, a Titkok és hazugságokban is, melyben egy felnőtt nő indul el megkeresni a szüleit, akik születése után lemondtak róla, és a keresése meglepő fejleményeket eredményez.
10. Trainspotting (1996)
Ismét csak egy kultfilm: az azóta Oscar-díjas rendezővé lett (és a londoni olimpia nyitóünnepségét is levezénylő) Danny Boyle (A part, Gettómilliomos) ezzel a mozival robbant be a kilencvenes években, ahogyan a főszereplő Ewan McGregor is. A kíméletlen nyersességű, friss hangvételű és egyedi formai megoldásokkal teli drogfilm egy csapatnyi skót heroinista mindennapjait és az önpusztítás elől való menekülési kísérleteit regéli el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.