Ösztönösen neveli a kislányát Al Ghaoui Hesna

A kis Nedára mégsem ragadt rá édesanyja pörgős természete, ő mosolygós és nyugodt, akit szülei mindenhová magukkal tudnak vinni. Az első közös családi nyaraláson már túl is vannak.

„Voltak félelmeim, nehogy stresszes legyen a kisbaba. Szerencsére ő sem az a pacsirta típus, aki hajnal 6-kor ébreszti a szülőket, hagy minket sokáig aludni. Most, öt hónaposan csak egyszer kel fel hajnalban enni, ami az én életritmusomhoz kiválóan passzol. Mert szeretek este sokáig fent lenni, és reggel viszonylag későn kelni. Mázlisták vagyunk, mosolygós, barátságos baba, akkor sem kezd el sírni, ha egy számára ismeretlen ember megfogja vagy megsimogatja" – mutatta be kislányát Hesna, aki a napokban ünnepelte második házassági évfordulóját a szintén a médiában dolgozó Kara Ervinnel.

„Ez volt az első este, hogy egyedül hagytuk Nedát és a nagynéném gondjaira bíztuk, amíg mi elmentünk vacsorázni. Hiába kérte a férjem, hogy ne hívjam fel őket, azért kétszer is meggyőződtem róla, hogy minden rendben van-e. De nem akarok az a típusú szülő lenni, aki mindig maga mellett tudja, és egy pillanatra sem engedi el a gyerekét. Ha kicsit nagyobb lesz, örömmel fogom a nagyszüleinél hagyni, akár egy hétre is, nekik is fontos, hogy hármasban legyenek a kicsivel, így szorosabb kötődés alakulhat ki köztük. Szerintem a gyereknek sem jó, ha az anyja nem engedi el a szoknyája mellől. Amúgy elég ösztönösen nevelem őt, és sokat kényeztetem. Például ha úgy érzem, hogy jólesne neki, akkor magunk közé teszem az ágyba és reggelig simogatom. Tudom, sokan azt mondják, hogy ha az ember nem tart be mindenféle szabályt, az nehezíti majd a későbbiekben a mindennapokat. Én viszont nem akarok egy pár hónapos babát rendszerek közé kényszeríteni, amit én magam sem szeretek. Miért venném el tőle a szabadságot?" - osztotta meg a Life.hu-val gyermeknevelési elveit a riporter, aki anyaként élete egyik legharmonikusabb szakaszát éli.

„Hiába riogattak, hogy a gyerek születésével kezdődik a feketeleves. Az intenzív munkával töltött éveket most pihentem ki az elmúlt 5 hónap alatt. Rég voltam ennyire kiegyensúlyozott. Úgy terveztem, hogy fél évet csak a kislányommal töltök feladat és munka nélkül, csak rá akartam koncentrálni. Sikerült is, a nyár kizárólag a családé volt. Szeptemberben kezdek majd el visszarázódni a munkába. Sokan megállítanak az utcán, hogy mikor lesz ismét Bábel – reményeim szerint januárban folytatódna a műsor, amihez hamarosan el kellene kezdeni forgatni. Vannak már tervek, hogy oldjuk meg az utazásokat, mindenesetre egyelőre nem szeretnénk Nedát bölcsibe adni, nem szeretném, ha az ő rovására menne a munka. A tervek szerint olyan témákat választunk, amik a közelebbi országokhoz köthetőek, a háborús zónákat messze elkerüljük. Már a születése előtt is felmerült ez a kérdés, amit hosszasan megvitattam a férjemmel. Akkor úgy gondoltam, hogy az ember értékrendje a gyerek születése után átalakul. De annyi minden zajlik külföldön! Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincs bennem az az érzés, hogy milyen szívesen ott lennék és tudósítanék! A motiváció nem múlik el, de tudom, hogy hol a helyem, és nem lehetek annyira önző, hogy ennek a vonzalomnak engedek. Egyébként könnyen lehet, hogy nem is tudnám úgy tenni a dolgomat, mint korábban, hiszen az, hogy a gyermeked miatt a korábbinál sokkal jobban félted az életed, talán befolyásolja azt a tisztánlátást és gyors döntési képességet is, ami élet és halál kérdése egy ilyen övezetben" – magyarázta Hesna, akiben hatalmas kettősség van.
„Szeretem a mozgalmas szituációkat, amik felfokozott lelkiállapottal járnak. De megvan a nyugodt, megfontolt és kiegyensúlyozott énem is, és Neda szerencsére inkább ezt örökölte, kiegyensúlyozott baba."