Bagi Iván: Próbáltam segíteni, de nem engedték

Bagi Iván karácsony előtt ismét önéletrajzi könyvet adott ki, amelyben az édesanyja által állami gondozásba adott kisfiú szomorú gyerekkora újabb epizódjait hozza nyilvánosságra. A humorista mára elengedte minden haragját, és megbocsátott az édesanyjának, aki tizennégy éve meghalt.
"Úgy érzem, kiírtam magamból végre a témát, de ha 70 éves leszek, akkor lehet, hogy ismét fogok önéletrajzi könyvet írni. Nem azért, mert nem zártam le a múltamat, hanem inkább hogy teljes képet adjak az életem második feléről. Eddig soha nem tudtam teljes mélységben beszélni ezekről a szomorú történetekről, érzésekről, nem tudtam ezeket mélyen kibontani. Most sikerült. A könyvemben nem kizárólag csak a szörnyű gyermekkoromról írok , hanem a névjegyem, a humor is helyet kap" – magyarázta Iván, aki gyerekkori tapasztalataival szeretne segítene másokon.

"Megtapasztaltam, hogy az örökbefogadási rendszer még mindig nem az igazi. Úgy hat évvel ezelőtt Fóton jártam, szerettem volna egy beteg, lyukas szívű lánynak segíteni. Örültem volna, ha beszélgethetek vele, ha lelkileg támogathatom, és akár anyagilag is segítettem volna. 'Nincs erre lehetőség' – érkezett a válasz a felajánlásomra. Javasolták, hogy nyissak egy számlát neki, de előre közölték, hogy az is nagyon bonyolult, és nem is ellenőrizhető. Sajnálom, hogy az a sok jó szándékú ember, aki megtehetné, hogy örökbefogadjon, falakba ütközik, mert bonyolult a rendszer. Pedig én pontosan tudom, hogy mennyit számít egy kisgyereknek, ha családban nevelkedik" - osztotta meg velünk Iván, aki szerint mehetne mindez sokkal gördülékenyebben is. Tapasztalatait szívesen megosztaná a hivatalok ügyintézőivel és a gyerekekkel is, ha felkérnék rá.

"Minden előadóban megvan az a vágy, hogy felkeressék egy ilyen kényes témában, és ne maga ajánlkozzon. Előfordult már, hogy egy-két helyen elmondtam a lényeget, hogyan működik az az ember, akinek nem volt gyerekszobája, de úgy látom, hogy a saját bőrén tanulja meg mindenki. Ha fiatalkorban, a fogékony időszakodban ellátnak útravalóval, ez a későbbi életed folyamán is kapaszkodót adhat. Szükség lenne ilyen munkára, ilyen emberekre, ezért segítenék én is másoknak. A húszas évem elején találtam magamnak egy lelki vezetőt, aki életem meghatározó, emblametikus figurája lett. Sok olyan élettapasztalattal látott el, amit a mai napig tudok hasznosítani, amikor problémával találom szemben magamat az életemben. Az életem végéig megmarad az értékrend, az a gondolkodás, az a személyiség, amivel ő ezt közvetíteni tudta. A mai napig tartjuk a kapcsolatot, még akkor is, ha az élet időnként messze sodor minket egymástól" – tette hozzá a humorista, aki barátnője mellett kicsit belekóstolhatott a család, az összetartozás érzésébe.

"Nem attól lesz az embernek családja, ha megnősül. De nagyon jó, ha van egy sziget, amit az ember az otthonának nevezhet, ahol háborítatlanul élheti az életét, és nem kirakatba kitéve. Nekem szükségem van az ilyen bensőséges érzésekre, amiket nem kaptam meg gyerekkoromban. Már tudom, hogy hibáztam, amikor a barátnőmet megmutattam a nyilvánosságnak, nem lett volna szabad. Ha valami ennyire fontos, akkor védeni kell. Kellenek olyan részek, mint az otthon, a család, a barátok, ami értelmet ad a mindennapoknak, és ezeket az értékeket nem lehet kitenni a bulvármédiának.Főleg karácsony környékén érzem a fontosságát, amikor még nagyobb szükségünk van az összetartozásra, az egységre és a szeretetre ”