A sámándob külsejénél már csak a belseje cikisebb

Miről szól a világkiállítás?

Szinte semmit sem tudunk a Milánói Expóról, ahol hazánk is képviselteti magát egy nagy vihart kavart, sámándobot formázó giccspavilonnal. Hogyan kell elképzelni egy világkiállítást, hogyan mutatkoznak be a világ országai egy meghatározott tematikán belül? Megnéztük, felderítettük, és elszomorodtunk. Nem csak azon, hogy magyar látogatóval nem is találkoztunk, és külföldiek is alig vannak. Kijelenthetjük: a világkiállítás leginkább az olaszoknak szól. Minden pavilonban olaszul szólítják meg a látogatót, és az országok bemutatkozása is olaszul megy, angolul feliratozva.

Sorba kell állni a bejutáshoz

A repülőtértől nem messze, a város szélén építették fel a kiállítást, ahová a legegyszerűbben, átszállások nélkül a belvároson keresztül lehet eljutni, metróval. Az expo területén egy központi, másfél kilométeres, esőtől is védett sétány jobb és bal oldalán helyezkednek el a nemzeti pavilonok, amikbe bejutni nem túl egyszerű. A legmenőbb bemutatót tartó országok pavilonjába (mint például Kazahsztán vagy Dubaj) minimum félórás sorban állás után lehet bebocsáttatást nyerni, sajnos a magyar sámándobba simán besétáltunk. Csak a pavilon előtt álló kürtőskalács-sütődéhez kígyózott a sor, pedig aranyáron mérik a süteményt.

Jókat enni mindenhol lehet

A világkiállítás a „Táplálni a világot, energiát az életnek” - címet kapta, amely tematika manapság nagyon aktuális. Az egészségmegőrzésen, a tudatos, változatos és örömteli táplálkozáson keresztül próbálja minden ország magát promotálni, bemutatva a környezetvédelemért, a fenntartható fejlődésért tett lépéseit. Hálás téma, hisz kapcsolódik a gasztronómiához is, így nem meglepő, hogy a nemzeti pavilonokban mindenhol találunk éttermet vagy ételkóstolási lehetőséget, de a legtöbb helyen a kijáratnál meg is kínálnak a nemzet valamely csemegéjével. A sámándob tetején nyitott, nagyon hangulatos, magyaros étterem működik, a klasszikus magyar ételekkel: gulyásleves, rétes, somlói galuska. Miután a hazánk gasztronómiájára kíváncsi külföldiek nem feltétlenül szeretnék a nyári napokon a nehéz magyar konyha remekeivel terhelni a gyomrukat, a vendéglátósok gyorsan bedobtak egy könnyű ételt is: így került az étlapra a grillezett kecskesajt salátaágyon, de a séfek rögtönöztek már lecsót is.

Az örök paprika és szalámi

A sokat vitatott pavilon belseje nem ennyire alkalmazkodik a modern és változó világhoz, pedig fő témái a hungarikumok lennének, és a vízben gazdag termőföldek. Mintha ötven évvel ezelőtt akartuk volna bemutatni Magyarországot. Nem túl eredeti módon, a falak hosszában elhelyezett asztalokon még mindig

Ehhez jön a kiállított Bogányi-féle csodazongora, amely csak szomorúan, elhagyatottan áll a fal mellett, persze egy táblán elolvasható, mégis mi benne a különleges. A pavilon végében szombat délután - a fő látogatási időben - egy négytagú cigányzenekar próbált magyaros hangulatot teremteni a pár betévedt látogatónak. Az emeleten pedig képkiállítás. Ennyi, ezzel vége is van a július végén, az expo turistaszezonjában nyújtott magyar attrakcióknak.

Semmit sem mutatunk be a modern Magyarországból

Még véletlenül sem valamely felkapott és ritkaságszámba menő gyógyfürdőt vetítjük ki látványos LED-falakon, amelyet imádnak a turisták. De bemutathatnánk az elmúlt években a külföldiek körében népszerűvé vált romkocsmákat. Mi, sok kiállítóval ellentétben nem vetítünk csodás, 3D-s videót a fővárosról és ország különlegességeiről.

A legtöbb kiállító a technika legújabb vívmányainak segítségével igyekszik minél több külföldit csábítani országába. A dubaji pavilonban 3D-s moziban, a nézőket könnyekig megható kisfilmben, Sara történetén keresztül mutatják be az ország fejlődését, mindezt interaktív bemutatókkal, játékokkal kiegészítve.

Tarolnak a külföldi pavilonok

Úgy általánosságban elmondható, hogy a magyar pavilonon kívül az interaktivitáson van a hangsúly. A modern játékok nemcsak a gyerekeket, de a felnőtteket is lázba hozzák: a kazahoknál például kártevőket irthatunk egy drón segítségével, pont úgy, ahogyan ők ezt élesben csinálják. A Lehetőségek földje címet viselő kazah pavilon az egyik különlegesebb, amelybe megéri kivárni a gyakran ötvenpercesre duzzadó sort is. Aki eddig túl sok ismerettel nem rendelkezett az országról, az nem képkiállításon, hanem 4D-s mozifilmen keresztül csodálkozhat rá arra a hihetetlen fejlődésre, amely az országot jellemzi. Még egy hatalmas akváriumot is kiállítottak itt a betérő gyerekek örömére. A kijáratnál pedig a nemzeti ital, a kumisz kóstolójával kedveskednek. Ha a látogatók még nem lepődtek volna meg eléggé az ország rendkívüli prezentációján, akkor ennek ízére biztosan sokáig emlékezni fognak.

A magyar pavilonban szerzett élményekre valószínűleg már akkor sem emlékeznek majd, amikor elhagyják a kiállítást. Nincs mire.