Közel 2 méteres skorpiók voltak az első ragadozók a Földön

A felfedezéssel ez az egyed lett a 250 millió éve kihalt tengeri skorpiók (Eurypteridák) legrégebbi ismert képviselője.

A BMC Evolutionary Biology című szaklapban a kutatók 150 megkövesedett maradványt mutatnak be, melyeket a winneshieki lelőhelyen találtak egy 27 méter vastag homokos palarétegben, amely egy meteoritkráterben található. Ezen a helyen 460 millió éve tenger hullámzott.

„Ez volt az első igazi, nagy ragadozó. Igen agresszív állat lehetett, mint egy óriási, mérges pók” - magyarázta James Lamsdell, a Yale Egyetem paleobiológusa. A mai szárazföldi skorpiókkal ellentétben az ősi faj nem használta szúrásra a farkát, inkább egyensúlyozott vele úszás közben.

Éltek nála nagyobb testű tengeri skorpiók az ősi vizekben, ám azok a tenger mélyén táplálkoztak, a Pentecopterus (ezt a nevet adták a fajnak) vált igazi domináns predátorrá: a hosszúkás fejből kinövő lábakkal megragadta és a szájába tömte áldozatait.

A tudósok nagyon lelkesek, mivel a leletek jó állapotban maradtak fenn. „A külső váz kőbe préselődött, de lehúzható és meg lehet vizsgálni mikroszkóp alatt. Így láthatóvá válnak olyan csodálatos részletek, mint az apró szőrszálak mintázata a lábakon. Gyorsan megy a kutatás, olyan, mintha egy ma élő állat maradványait vizsgálnánk” - fejtette ki Lamsdell.

A skorpió hátsó lábai nagy lapátfelületűek, ez úszásra és ásásra tette alkalmassá az állatot. A második és harmadik végtagpár feltehetőleg előre hajlott, ami arra utal, hogy ezek a lábak inkább a zsákmányszerzésben, mint az előre mozgásban játszottak szerepet. A három hátsó végtagpár rövidebb, mint az első, amiből arra lehet következtetni, hogy a Pentecopterus nyolc lábából haton járt. A fosszília remek állapota lehetővé tette, hogy olyan finom szerkezeteket is elemezzenek, mint a fullánkok, pikkelyek, tüszők és szőrök.

„Ez az új faj meglehetősen bizarr. Egyedülállóak a lapátszerű lábak és a fejforma is” - véli Lamsdell.