Ladislav Helge a hatvanas évek cseh filmeseinek azon csoportjába tartozott, akiknek sikeresnek ígérkező karrierjét a reformista "prágai tavaszt" eltipró 1968-as szovjet megszállás derékba törte. Helge a hetvenes évek folyamán nem filmezhetett, és hivatalnokként tartotta fenn magát.
A rendszerváltozás után életművéért és erkölcsi tartásáért megkapta a Vladislav Vancura-díjat. Nevéhez olyan filmek fűződnek, mint például a Velká samota (Nagy magányosság), Jarní povetrí (Tavaszi szelek), Bez svatozáre, Bílá oblaka (Fehér felhők), Stud (Szemérem) vagy a První den mého syna (Fiam első napja), amelyek a hetvenes és a nyolcvanas évek Csehszlovákiájában be voltak tiltva.
A hatvanas évek közepén az újonnan alakult csehszlovák film és televíziós művészek szövetségének (FITES) alelnöke, majd 1969-1970-ben elnöke volt. Ezt követően a FITES működését a kommunista hatóságok betiltották és Ladislav Helge politikai üldözésnek volt kitéve.
A szakmába csak 1977-ben térhetett vissza, amikor a prágai Laterna Magika színház egyik rendezője lett. Az 1989-es rendszerváltás után a felújított FITES első elnöke lett, majd néhány évig ő vezette a prágai színművészeti főiskola (FAMU) rendezői tanszékét is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.