Felfoghatatlan fájdalom és veszteség érzése járhatja át azokat a szülőket és hozzátartozókat, akik gyermeküket, barátjukat, társukat veszették el a péntek késő este történt veronai buszbalesetben. Az egész ország megrendülten áll a tragédia előtt, a mai napra nemzeti gyásznapot hirdettek. Emberek százeszrei fejezték ki részvétüket a családtagoknak és a túlélőknek egyaránt, ám ez fájdalmukra nem hoz enyhülést.
A Heim Pál Gyermekkórház mentálhigiéniai osztályának szakemberei, Dr. Rigler Ilona felnőtt- és gyermekpszichiáter, valamint Urbán Szabó Krisztina gyermekpszichológus a helyszínen segítették a traumát áltélt gyerekeket.
Az Origo Veronában kérdezte a szakembereket arról, vajon mennyi időbe telhet feldolgozni és a helyén kezelni ezt a szörnyű traumát, amit a túlélő gyerekek és szüleik éreznek, ha fel lehet egyáltalán...
A pszichológus elmondta, hogy akár egy hónapig is élénken élhet a baleset a diákokban, felriadhatnak, hangokat hallhatnak, sőt személyiségük is torzulhat, változhat.
Szabó Krisztina gyermekpszichológus pedig a következőket mondta a lap kérdésére:
"A túlélő gyerekek szüleinek talán kicsit könnyebb, mert az érzéshez nem tartozik hozzá bűntudat, mint a gyerekeknél, akiknél már megjelent a kérdés: "miért pont én úsztam meg, miért nem ő, miért így alakult, és akkor ez most szerencse volt?" A diákoknak ezzel is meg kell küzdeniük. Ha pedig egy szülő elveszti a gyerekét, az nagyon-nagyon kemény. Az annyira az élet rendje ellen való, hogy nagyon nehéz feldolgozni. Onnantól kezdve nagyon nehéz megtalálni az élet értelmét. A túlélő gyerekekben egyébként már elindult az „okkeresés".
Örülünk, hogy némelyikükben felfedeztük azokat a gondolatcsírákat, hogy ez egy második esély, második születésnap."
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.