Grace O'Malley
A világ egyik legkorábbi ismert női kalóza az ír Grace O'Malley volt, aki szabályosan beleszületett a kalózszakmába 1530 környékén: már a felmenői is ezt csinálták, ő pedig szinte a fedélzeten nőtt fel, majd továbbvitte a családi vállalkozást. Főleg angol és spanyol hajókat támadtak meg, így aztán nem csoda, hogy az angol hatóságokkal gyakran meggyűlt a bajuk: egy alkalommal Grace két fiát fogságba is ejtették.
Ekkor a kalóznő magával Erzsébet királynővel is tárgyalt, és számos feltételben megegyeztek a fiúk elengedése fejében.
Ezt az egyezséget aztán Grace O'Malley nem tartotta be, és folytatta a hajók fosztogatását egészen az időskorában bekövetkező haláláig. Igaz, a legendás harci szellemétől idegen is lett volna bármiféle meghunyászkodás: a legendák szerint például már egy nappal az egyik szülése után újra vízen volt, és harcolt.
Csen Ji-Sao
Kínai prostituáltból lett kalózfeleség, majd a történelem egyik legnagyobb kalózflottájának parancsnoka Csen Ji-Sao. Az életéről nem tudunk sokat azelőtt, hogy Kanton egyik bordélyából sikerült felemelkednie egészen odáig, hogy feleségül vette őt a kor legnagyobb kalózvezére, Csen. (A neve is annyit jelent csupán, hogy 'Csen felesége'.) Csen kalózhadseregének mintegy 70 ezer harcosa és 400 hajója volt, így szinte teljesen uralma alatt tartotta a Dél-kínai-tengert.
Hét év házasság után viszont Csen meghalt, és az utódlását úgy oldották meg, hogy Csen Ji-Sao férjhez ment Csen korábban született fiához, a saját mostohagyerekéhez.
A lényegi irányítást viszont ettől kezdve a kalózúrnő végezte, és ezt olyan jól tette, hogy 1810-re első számú közellenség lett Kínában, aki ellen a brit és portugál tengeri erők segítségét is igénybe vették. Csen Ji-Sao pedig felmérte a lehetőségeit, és döntött, méghozzá a lehető legjobban: alkut kötött a kínai hatóságokkal, aminek keretében szélnek eresztette a kalózseregét, cserébe viszont elkerülte a büntetést, sőt megtarthatta az összeharácsolt javait. Letelepedett, sikeres játékbarlangot és bordélyházat vitt egészen a haláláig, ami 69 évesen érte.
Anne Bonny
Ír szegénylányból lett a karibi térség egyik legrettegettebb kalóza Anne Bonny, egy legendás és romantikus kapcsolat révén. 1690 környékén született Belfastban egy ügyvéd törvénytelen lányaként, és már felnőttként került ki Amerikába. Összeházasodott egy tengerésszel, akit el is kísért az útjaira a Karib-tengeren. Valahol itt történhetett meg az a végzetes találkozás a hírhedt kalózkapitány Jack Rackhammel, aminek következtében Bonny elhagyta a férjét, és kalóznak állt az új szerelme oldalán.
Rövid és viharos kapcsolatuk során született egy gyerekük Kubában, összeházasodtak a nyílt tengeren, valamint rengeteg hajót támadtak meg és fosztottak ki közösen.
1720-ban viszont az angol királyi haderő egyik vitorlásának fedélzetén megtalálta, legyőzte és foglyul ejtette őket Jamaica kormányzója, így véget értek a kalandos-szerelmes évek. Rackhamet felakasztották, Anne Bonny viszont megúszta a halálbüntetést, méghozzá az újabb terhességének köszönhetően. A későbbi sorsáról nem került elő semmilyen történelmi forrás, de egyes korabeli legendák szerint az apja kiváltotta őt a rabságból, és visszavitte az első férjéhez. Ha ez igaz, érdekes házasság lehetett ez attól kezdve egy exkalóz-exszökevény nejjel.
Mary Read
A már bemutatott Jack Rackham-Anne Bonny-féle kalózkompánia tagja volt Mary Read — csak épp ezt jó sokáig senki sem tudta róla. Mármint azt, hogy így hívják, merthogy álnéven, férfiként volt tagja a legénységnek.
Már a gyerekkora nagy részét is ellenkező nemű szerepben kellett megélnie, ugyanis meghalt a fiú féltestvére, a nagyanyjuk pedig az ő neveltetésére adott csak pénzt a családnak, így a kis Maryt nevezték ki a fiúnak.
Felnőve a hadseregben is szolgált és tengerészként is dolgozott, természetesen mindig férfinak adva ki magát. Kalóz akkor lett belőle, mikor a munkahelyéül szolgáló egyik hajót megtámadták és elfoglalták, ő meg felcsapott törvényen kívülinek. Csatlakozott Rackham és Bonny bandájához, utóbbi előtt idővel felfedte a női mivoltát, és nagyon jó barátnők, egyes legendák szerint szeretők is lettek. Ami biztos közös volt bennük, az a kegyetlenségük: Mary Read nemcsak kardvívásban és verekedésben, de vérszomjasságban is felvette a versenyt a férfi kalózokkal, sőt túl is tett rajtuk ezen a téren. Amikor Rackham legénysége foglyul esett, akkor ő is fogságba került, és ugyanúgy terhességre hivatkozva úszta meg az akasztást. Néhány hónappal később viszont lázban meghalt a börtönben.
Rachel Wall
Az első amerikai nő, aki kalózzá vált, 1760 környékén született Pennsylvaniában, és tizenévesen szökött meg otthonról. Megismerkedett és összeházasodott egy George Wall nevű halásszal, majd idővel közösen bűnözői útra léptek. 1781 körül már úgy említik a források őket, mint egy kisebb kalózcsapat vezetőit New England partjainál. A kedvenc módszerük az volt, hogy segítségben lévő hajónak álcázták magukat, majd kirabolták és megölték a segítségükre sietőket.
Akadt olyan év, amikor 24 gyilkosság száradt a lelkükön.
1782-ben aztán tényleg bajba került a hajójuk: egy nagy vihar megrongálta azt, és George Wall az életét vesztette. Rachel Wall viszont folytatta a bűnözést, de immár a szárazföldön: 1789-ben letartóztatták egy nő erőszakos kirablásáért. A börtönben bevallotta a bűneit, kivéve a gyilkosságokat, de ezen a téren is volt ellene elég bizonyíték. Így az első amerikai kalóznőből az utolsó olyan nő lett, akit kivégeztek Massachusetts államban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.