Szerelem első vérig, Moszkva tér, RLSM: ezek minden idők legjobb magyar tinifilmjei

Egy letűnt kor letűnt szocialista társadalmában a kamaszkori kalandok egyik jelentős állomását jelentették az úgynevezett építőtáborok, ahol a keleti blokk országainak fiataljai találkozhattak egymással – hivatalosan dolgozni, gyakorlatban inkább egymással, a szexualitással és az élet egyéb nagy kérdéseivel ismerkedni. Egy ilyen tábor eseményei közé visz el minket Gazdag Gyula filmje, a letűnt korok elmúltával is emlékezetes módon.

Listánk szereplői persze nem mind virtigli tinifilmek a szó hollywoodi értelmében, hisz Magyarországon ez a zsáner sokáig ismeretlen volt – de ettől függetlenül készültek szép számmal olyan filmek, amelyek tinédszer főszereplőkkel, jellegzetes kamaszkori helyszíneken, jellegzetes életkori problémák körül forogtak. A Megáll az időben például úgy, hogy abból egy korszak hazai történelme is kikerekedett, a legnagyobb moziklasszikusaink közé emelkedve.

Az első klasszikus magyar tinifilm talán a Szerelem első vérig volt, ami az ország első tinibálványát is adta Beri Ary személyében, és egy ország dúdolja a Demjén-féle betétdalát a ma napig. És hogy miről szólt? Természetesen az első szerelemről, aminél semmi sem tud jobban fájni, és nagyobb boldogságot adni.

Török Ferenc a listánkon már említett Megáll az időhöz hasonlóan úgy mutatta be a magyar történelem egyik fontos korszakát, hogy az azt átélő kamaszok élményeit sűrítette egy mozifilmbe: a rendszerváltás környéki házibulik, nyugati vonatutak, újgazdag apukák, érettségiparák, szerelmek és csalódások vonultak fel benne, és lettek egy igazi kultfilm alkotóelemei. „Különben is, ki a csöcs az a Nagy Imre?”

Az iménti idézet annak a Szabó Simonnak a szájából hangzott el, aki a Moszkva tér talán legemlékezetesebb szereplője volt, és aki néhány évvel később rendezőként is villantott egy generációs látleletet. Több, párhuzamosan futó történettel, néhol kissé sután, de mindvégig nagyon őszintén, személyesen és érzékletesen.

Szűk tíz évvel ezelőtt egy magyar filmnek sikerült az, amivel azóta hiába próbálkoztak többször is: egy szórakoztató, profi, működőképes „jukebox” musicalt kínálni a nézőknek. Ami Fenyő Miklós tinikori élményei nyomán és a Hungára legnagyobb slágereivel megérdemelt sikert is aratott.

Schwechtje Mihály filmje kapcsán nem csodálkoznánk, ha rövid időn belül elkészülne belőle a hollywoodi remake is, világhírű tinisztárokkal: a története annyira aktuális, a cselekményvezetése annyira gördülékeny, a fordulatai annyira hatásosak és meglepőek, hogy ezt tényleg minden magyar tininek (és szülőnek!) látnia kéne. Ráadásul mindezt még a magyar filmekhez képest is szerény költségvetésből hozták össze az alkotók, elképesztően tehetséges tizenéves színészek közreműködésével.