„Pár nappal ezelőtt, egy hajszás nap után hazafelé tartva, fékezés nélkül ütöttek el nagy sebességgel...az ütközés pillanatában egyetlen gondolatom volt: vége mindennek és még csak a családomtól sem búcsúzhattam el rendesen. A következő másodpercekben igyekeztem magamnál maradni és felmérni a 'károkat'... A fájdalomtól mozdulni sem bírtam, de tudtam, hogy életben maradok. Egy angyal vigyázhatott rám. Az öröm és a fájdalom kettőse furcsán kavargott bennem, feküdtem az esős úton és zokogtam. Sírtam a sokktól és sírtam a boldogságtól, hogy még lesz folytatás... Eddig is becsültem az életem, de mostantól minden perc ajándék” – idézi a közösségi oldalát a Blikk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.