Feje tetejére állt az időjárás februárban Európában

2019.02.27.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A klímaváltozás újabb lehetséges jeleként a feje tetejére állt az időjárás idén februárban Európában: melegrekord dőlt meg Nagy-Britanniában, korán érkezett a tavasz Franciaországba és Skandináviába, de havazott Törökországban és Görögországban.

Nagy-Britanniában februári melegrekord dőlt meg: a walesi Porthmadogban 20,8 Celsius-fokot mértek kedden. Ebben az évszakban még soha nem mértek 20 Celsius-fok feletti hőmérsékletet az országban.

Étienne Kapikian, a Météo-France meteorológusa szerint Walesben a 20,8 Celsius-fok valóban nyári melegnek számít. Nyugat-Európa számos településén mértek az elmúlt napokban rekord hőmérsékleteket: a spanyolországi Orense-ben 25, a nyugat-franciaországi Pleyber-Christben 21 fokot (ez utóbbi bretagne-i rekord), a belgiumi Ukkel településen pedig 18,8 Celsius-fokot.

Skandináviában szintén tavaszias az időjárás: szombaton februári melegrekord dőlt meg a sarkkör közelében fekvő svédországi Kvikkjokkban, ahol 9,1 Celsius-fok volt, a norvégiai Lingében pedig norvég rekordhoz közeli hőmérsékletet, 17,8 Celsius-fokot mértek.
Az olaszországi Leccében ugyanakkor a hőmérő higanyszála nem haladta meg az 5, a görögországi Szalonikiben pedig a 3 fokot. Szalonikiben havazott is, akárcsak Törökország északnyugati térségében.

Friederike Otto, az oxfordi Környezetváltozási Intézet kutatója szerint a korai tavasz valószínűleg az éghajlatváltozás egyik jele, bár alapos elemzésre van szükség ahhoz, hogy konkrét összefüggést állapítsanak meg a két jelenség között. A tudósok általában hajlamosak a szélsőséges időjárási jelenségeket egyedül a klímaváltozásnak betudni. Ugyanakkor egyre több utólagos kutatás folyik annak megállapítására, hogy egy-egy ilyen esemény bekövetkezhetett volna-e, ha nincs a klímaváltozás.
„Szokatlan hosszú nyarunk volt az ősszel, a tavasz is korábban kezdődik. Ennek köze van a bolygó felmelegedéséhez, amely nagyban növeli az ilyen hőség eshetőségét” – vélte ugyanakkor Dim Coumou, a potsdami PIK éghajlatkutató intézet munkatársa.

A kutatók a klímaváltozás és a kontinens keleti felében tapasztalt zord időjárás összefüggéséről óvatosabban nyilatkoznak. „Ha valahol rendellenesen nagy a hőség, ezt a jelenséget másutt gyakran kompenzálja rendellenes hideg” – vélte Étienne Kapikian.