Delhusa Gjon slágere kísértetiesen hasonlít egy 6 évvel korábbi görög dalhoz

Pápai Joci Az én apám című dalával kapcsolatban emelt kifogást nemrégiben Delhusa Gjon. Az énekes azt állította, hogy Joci dalát az ő egyik korábbi száma ihlette – írja a Bors. A lap munkatársaihoz most eljutott egy olyan görög dal, amelyre nagyon hasonlít Delhusa legnagyobb száma, a Nika se perimeno.

A Me lene Giorgo című számot 1973-ban énekelte először Manolisz Mitsziasz, 6 évvel korábban, mint ahogy megszületett Delhusa dala. Mindkét dalban felbukkan a buzuki, dallamvezetése is különösen hasonlít, nem beszélve a refrénről – írja a lap.

Gjon slágerét a Pásztor László–Jakab György–Hatvani Emese–Delhusa Gjon négyes szerezte. A lap felkereste Delhusát, aki Pásztor Lászlóhoz irányította őket, aki azt mondta, nem ismeri a görög dalt. "Életemben nem jártam Görögországban, így onnan nem jöhetett az ihlet, de beszéltem Gjonival is erről, és ő sem emlékszik az önök által említett dalra. Sajnos Jakab Gyurit már nem tudjuk megkérdezni, mert ő már nincs köztünk, Emese pedig a szöveget jegyezte Gjonival közösen, így ő nem érintett a kérdésben" – fogalmazott Pásztor László.

"Van áthallás a két dalban, aminek egy része a speciális hangszer, a buzuki játékmódjából is adódik. Tagadhatatlan némi egyezés, de hogy honnan van, azt őszintén nem tudom. Azt egyébként én mondtam, hogy feltétlenül kell a dalba buzuki, mert anélkül nem görög a görög" – folytatta Pásztor László a lapnak. Elmondta: szerinte is van hasonlóság a két dal között, kutatott is egy kicsit a témában. Ugyanis Delhusa 1981-ben engedélyt adott egy görög zenekarnak a szám feldolgozására.

Ennek a feldolgozásnak az Editio Musica volt a kiadója, amely jelenleg is a Universal tulajdona. "Na most ott, ahol az 1973-as, tehát hat évvel korábbi Me lene Giorgo című dal született, senki nem jött rá, hogy egy ilyen vagy hasonló dal már volt? Úgy gondolom, hogy az történt, hogy valamilyen szinten sikerült beletalálnunk a görög érzés- és hangulatvilágba" – mondta Pásztor.

A Bors a Karthago együttesből ismert Szigeti Ferencet kérte fel szakértőnek, aki szerint még az is hallhatja a hasonlóságot, aki nem foglalkozik zenével. "A görög énekes a net szerint 1973-ban publikálta ezt a számát, azt nem tudom, Gjoni dala ennél később vagy előbb jelent-e meg, de az eredetiség szempontjából ez perdöntő. Persze lehet azt mondani, hogy a görög népzene és az abból képzett popdalok sajátosságai, jellegzetességei sokszor egyformák, hasonlóak. Itt azonban minden túlzottan klappol" – fogalmazott a zenész.