A tájegységről Zupai Vénusznak elnevezett nőalak több mint 30 centiméteres, ami monumentálisnak számít a neolitikumi figurák többségéhez képest. Az égetett agyag szobrot Sanja Crnobranja Krasic régész, az aleksandrovaci Zsupai Helytörténeti Múzeum vezető kurátora találta a napokban egy csatornázási munkákat megelőző régészeti feltárás során. A figura i.e. 4500-3500-ból, a Vinca-kultúrából származik - mondta Krasic, aki "korszakos felfedezésről", "kisebb világszenzációról" beszélt a szerb médiának. A kutató szerint a lelet megerősíti, hogy Vitkovo vallási központ volt a Vinca-kultúra idején.
Az Aleksandrovac Zupskitól négy kilométerre fekvő, védett területnek számító 120 hektáros vitkovói mezőn - ahol csak megelőző régészeti feltárást követően engedélyeznek bármilyen építkezést - az 1960-as években négy neolitikumi istennőszobrot találtak, a legutolsót 1969-ben, köztük három nagyméretűt, amelyeket a világörökség részévé nyilvánítottak. A zupai istennőszobrok közül a legismertebb az Aleksandrovaci Hölgy, amely a világ 12 legjelentősebb "prehisztorikus Vénusza" közé tartozik.
A frissen felfedezett Zupai Vénusz tanulmányozására és konzerválására Belgrádból hívtak szakértőket. A helyi hatóságok helyben, az aleksandrovaci múzeumban szeretnék kiállítani a rendkívüli leletet, már a sok látogatót vonzó idei őszi szüreti fesztivál idején.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.