A vízijácint annyira elburjánzott a tavakon és folyókon, hogy csónakkal már nem is lehet rajtuk közlekedni. A növények száma 14 naponként megduplázódik, aki tíz növénnyel kezdi, az félév múlva már ötvenezer példánnyal rendelkezhet.
Kenyában a legtöbb háztartásban környezetre és egészségre káros fa- vagy széntüzelésű kályhát használnak főzéshez és fűtéshez. Ezeknek a tüzelőanyagoknak a használata jelentősen növeli a beltéri légszennyezést. A nap mint nap belélegzett nagy mennyiségű füst rendkívül káros az egészségre.
Ezért is hozhat óriási áttörést a vízijácint biogázként való felhasználása,
4 kg szárított növény ugyanis fedezi egy család napi energiaszükségletét.
A biogáz előállító gépek nagyon egyszerűen működnek. Az egyik felén be kell helyezni a szárított növényt, majd 20-30 nap elteltével a trágyával összekevert elegy elkezd erjedni és lebomlani, miközben nagy mennyiségű gáz szabadul fel. -írja az impressmagazin.
Kenyában már hatalmas virágmezőkön termesztik a vízijácintot, és jelenleg már 50 biogáz előállító gép üzemel. Van már olyan falu, ahol a lakosság 60 százalékát ebből a növényből előállított biogáz lát el energiával.
A program még csak néhány hónapja működik Kenyában, de úgy tűnik, hogy a vízijácint- biogáz tökéletes megoldás lehet a vidéken élő afrikai közösségek tiszta energiaellátására.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.