Az elárvult kölyköt egy Forráskút melletti halastónál találta meg egy arra sétáló pár, ezután került az állatkert természetvédelmi mentőközpontjába. Korát - amit a szakemberek öthetesre saccoltak - nehéz volt megállapítani, nem nőttek még ki a tejfogai, a szeme kinyílt, a füle viszont még nem.
A megtalálásának napja alapján Artúrnak elnevezett kölyök gondozója szerint igen játékos, bármivel képes játszani, de a kedvencei a hengeres papírdobozok. Naponta ötször szopik, macskatejpótlót kap, de szokja az apróhalat és a többi szilárd táplálékot. Egyelőre a vízzel nincsenek jó viszonyban, de idővel azt is megszokja. Hogy ez minél gyorsabban menjen, gondozója több trükköt is bevet.
A vidrákat prémük miatt sokáig vadászták, ezért, és természetes élőhelyük csökkenése miatt a faj Európa számos területén kipusztult. Magyarország viszont igazi "vidranagyhatalom" a régióban, köszönhető annak, hogy a faj fokozottan védett. Több helyen próbálkoznak a visszatelepítésével, máshol viszont illegálisan irtják, mert a halastavak kártevőjének tartják.
A Szegedi Vadasparkban fontosnak tartják, hogy a mentett állatok lehetőség szerint ne legyenek kézhez szoktatva, hiszen ha fejlődésük abba a szakaszba ér, akkor visszaengedik természetes élőhelyükre. Artúr esetében elkerülhetetlen a szorosabb emberi kapcsolat, így majd a természetvédelmi hatósággal való egyeztetés és a viselkedése alapján dől majd el, visszaengedhető-e a természetbe.
Az európai vidrát korábban több magyar állatkert is bemutatta, ma már csak a Szegedi Vadasparkban és a petesmalmi vidramenhelyen találkozhatnak velük a látogatók, mindkét helyen mentett példányokkal. Állatkertekben jellemzően közeli rokonát, az ázsiai törpevidrát (Amblonyx cinereus) tartják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.