Pünkösdi hagyományok és szokások

A mai pünkösd története maga is számos változáson ment keresztül az idők során, amíg aratási ünnepből a Szentlélek kiáradásának és a keresztény egyház születésének napjává vált. Ugyanilyen változásokon mentek keresztül a hozzá kapcsolódó szokások is, amelyek így keresztény és pogány hagyományokat ötvözve, a vallásos tartalmakat és a természeti ünnepeket keverve jöttek létre.

Talán a legismertebb pünkösdi néphagyomány, amely a középkor óta ismert, a pünkösdi király megválasztása. Lényege, hogy a falu legényei között ügyességi versenyt rendeztek, s aki megnyerte, az tudhatta magáénak a pünkösdi király címet. A győztest ezután

A tisztség nem tartott sokáig, maximum 1 évig, innét is ered, hogy a múlandó sikereket ma is pünkösdi királyságnak emlegetik.

A pünkösdi pár megválasztása az ősi tavaszünnepeken még a jó idő eljövetelét, a termést és a termékenységet szimbolizálta, amelyhez különféle szertartásokat is kapcsoltak. A kereszténység előretörésével ezeket a hagyományokat kiirtani ugyan nem tudták, de némiképp módosították a tartalmukat. Így a pünkösdi királynéjárás ugyan megtartotta a termékenységgel kapcsolatos jelentését, ám sokkal finomabb formában. A szokás szerint négy lány énekelve körbevitt a faluban egy ötödiket. Az udvarokban megálltak, hogy körbejárják a királynét és termékenységgel kapcsolatos mondókákat szavaljanak, a végén pedig ajándékot kapjanak.

A pünkösdölés során a pünkösdi király és királyné menyasszonyként és vőlegényként jelent meg és kíséretüktől körülölelve, énekelve és táncolva végigjárták a falut, hogy adományt gyűjtsenek. Egyes vidékeken nem választottak a menet élére királyt és királynét, csak felvonultak a fiatal lányok és legények, ilyenkor általában közös táncmulatsággal ért véget a menet.

Egyes területeken nem május 1-re virradó éjszaka állították fel a májusfát, hanem a pünkösdi időszakban, ahol viszont ilyenkor már álltak, ott pünkösdre esett a kidöntésük. A májusfát állíthatta az egész falu a tavasz megünneplésére, de a lányos házak elé is gyakran került, az udvarló szerelmi ajándékaként.

A pünkösdhöz számos szerelemmel és párválasztással kapcsolatos szokás is fűződik. A legények például pünkösd reggelén pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, aki tetszett nekik, máshol pedig mátkatálat küldtek a kiválasztottnak. A lányok, ha viszonozták az érzelmeket, akkor szintén küldtek a legénynek egy borral és/vagy kaláccsal megrakott tálat, de koszorút is fonhattak a nekik szimpatikus fiúnak. Ilyenkor sok faluban tartottak bálokat, táncos mulatságokat, amelyek szintén remek lehetőséget nyújtottak az udvarláshoz.