A megtört asszony a Borsnak adott exklúzív interjújában mesélt arról a napról, amikor megtudta, hogy fia nincs többé:
„Reggelente és esténként gyógyszereket kell szednem, mert többféle betegség is gyötör. Napi kétszer nyugtatót is kapok. A tragédia napján is hozták nekem a pirulákat, de a tisztnőn azonnal láttam, hogy valami baj van. Mondta is, hogy mondaniuk kell valamit, majd az alezredes úrnak adta át a szót. Tőle tudtam meg, hogy Attila nincs többé, de akkor még nem voltam hajlandó ezt felfogni. Azt mondogattam magamnak, hogy a halott fiú egyszerűen nem lehet az én fiam. Később a TV2-n megláttam, hogy a Kismenők című műsorból idéznek, abban a pillanatban oszlott el minden kétségem" – zokogva nyilatkozta a lapnak Andrea.
„Én laktam a kisebbik szobában Attikával. Október 15-én reggel jöttek értem a rendőrök, szó szerint az ágyból vittek el a fiam mellől. Akkor találkoztunk utoljára" - csuklott el a hangja.
Attila kiváló gyerek volt.
Jól tanult, és az volt a vágya, hogy kiutazzon 5 évre New Yorkba"
Andreának fogalma sincs kié volt az autó, amit vezetett:
„Azt biztosan kijelenthetem, hogy mi sosem engedtük meg neki, hogy volán mögé üljön. Csak úgy tudom elképzelni, hogy a slusszkulcsot elcsente. A határozott tiltás ellenére szeretett vezetni, már alig várta, hogy megszerezze a jogosítványt. A közelmúltban kezdett el járni tanfolyamra"
Attilát az édesapja akaratának megfelelően szombaton, egy órakor Vilmányban helyezték örök nyugalomra.
Kérelmeztem az alezredesnél, hogy méltányosságból vigyenek ki a temetőbe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.