A szakértő erre példaként hozta, hogy a feketehimlő volt a világ egyik leghalálosabb betegsége, de mára sikerült kiirtani az oltások segítségével; az egész bolygóra kiterjedő vakcináció annyiba került, mint öt vadászrepülőgép.
"Tehát ez mutatja, hogy egy rendkívül kis összegből egy olyan járványt sikerült eltakarítani a Földről, amelyben korábban százmilliók haltak meg" - emelte ki.
Kitért arra is, a koronavírus kapcsán nincs értelme nyájimmunitásban gondolkodni, mert nem alakul ki a kellő mértékű védettség a fertőzésen átesettek között.
A nyájimmunitáshoz a lakosságnak körülbelül a 60-90 százalékát kell, hogy megfertőzze egy adott kórokozó, de ez a SARS-CoV-2 koronavírusnál nagyon sok halálesettel járna, ezért sem járható út.
A koronavírus esetében a most kifejlesztett ellenanyagok valószínűleg hosszú évekig hatásosak lesznek,
mivel a kórokozó genomja meglehetősen stabil az úgynevezett hibajavító enzim miatt, amely megtalálható bennük. Az influenzavírus ezzel szemben arra építi a stratégiáját, hogy könnyedén mutálódik, ezért minden esztendőben újfajta vakcinára van szükség ellene - tette hozzá Duda Ernő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.