A fagyosszentek, azaz Pongrác, Szervác, Bonifác május 12., május 13., és május 14. napjára esnek - illetve ide tartozik még egyes helyeken május 25-e is, Orbán napja.
A néphiedelem szerint ők felelnek a májusi fagyokért, amelyek nyomán a kertek zsenge hajtásai oda is veszhetnek,
ennek következtében pedig tönkremehet a termés. A három szentről több legenda is kering, ám érdemes különválasztani az egyházi történeteket és a népi babonaságot.
A három szent az egyház szerint
Szent Pongrác a legenda szerint szerette a természetet és békében élt az állatokkal, növényekkel. Mivel korán elvesztette a szüleit, nagybátyjával, Dénessel lakott, majd annak halála után a keresztény közösség vette pártfogásába. Az egyházüldözés során fogták el a fiatal fiút, s bár a császár kérlelte, hogy hagyjon fel a „babonasággal", Pongrác nem tagadta meg a kereszténységet, sőt kioktatta a császárt is, aki ezután nem tehetett mást, minthogy halálra ítélte a fiút.
Szent Szervácot Jeruzsálemben szentelték pappá, majd angyali hívásra Tongersba ment, ahol püspökké választották. Kora egyik jelentős egyházi személyiségeként sokat utazott és terjesztette a hitet. A legenda szerint, amikor Tongers városát a hunok támadása fenyegette, Szervác elzarándokolt Rómába, ahol a Szent Péter-székesegyházban, az imái közben, megjelent neki Szent Péter, aki arra kérte, tegye át székhelyét Maastrichtbe, majd nekiadta a mennyország kulcsát. Szervác nem sokkal később Maastrichtbe lelte halálát. Sírját, állítólag sosem lepte be a hó, még akkor sem, ha körülötte fehérlett a táj.
Szent Bonifác meglehetősen pikáns életet élt egészen addig, amíg isteni intésre meg nem bánta bűneit. Annak érdekében, hogy paráznasága megbocsátást nyerjen elhatározta, hogy felkutatja a tarsusi vértanúkat. Amikor meglelte őket, borzalmas látvány fogadta: fejel lefelé lógatott, megkínzott embereké. Nem sokkal később őt is elfogták, válogatott szörnyűségeknek tették ki, végül pedig megölték.
A néphagyomány szerint
A népi babona azonban egészen más történeteket kerekít a három szentéletű férfi köré. Egyes hiedelmek szerint Pongrác, Szervác, Bonifác azért fagyott meg, mert ruháikat odaadták a szegényeknek – így váltak fagyosszentekké.
Más mendemondák viszont azt tartják, hogy Pongrác nyáron fagyott halálra a subájában, Szervác a víz nélküli Tiszába fulladt, míg Bonifácot élve felfalták a szúnyogok. Ezeknek ugyan semmi közük a fagyhoz – kivéve Pongrác rejtélyes esetét -, viszont a három szent emiatt nagyon haragszik az emberekre, s hogy megkeserítsék az életüket, minden év májusában visszajárnak, fagyot hoznak magukkal és igyekeznek letarolni a termést.
Az, hogy a legendáknak vagy a babonáknak mennyi az igazságtartalmuk, az kérdéses, ám az biztos, hogy május közepe, vége felé bizony gyakori jelenség az éjszakai fagy, ennek pedig tudományos magyarázata is akad: ilyenkor a sarki levegő beáramlik a Kárpát-medencébe, ez pedig erőteljes lehűlést okozhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.