A nem jogerős ítélet tényállása szerint a vádlott 16 éves kora óta rendezetlen életvitelt folytatott, bel- és külföldön egyaránt végzett prostitúciós tevékenységből tartotta fenn magát. Az évek alatt számos alkalommal szakította meg nem kívánt terhességeit művi úton, illetve előfordult, hogy várandóssága spontán vetéléssel végződött. Három kiskorú gyermeke a hozzátartozók gondozásában él, velük kapcsolatot nem tart.
A vádlott 2019. év őszén ismételt állapotos lett, azonban terhesgondozásra nem járt és nem vett igénybe orvosi ellátást sem. 2020 márciusában kereste fel testvérét, aki a terhessége miatt befogadta őt. Június közepén a szülési fájdalmak jelentkezésekor – anélkül, hogy bárkinek szólt volna – a település határában lévő mezőgazdasági területre ment, ahol világra hozta egészséges, életképes fiúgyermekét. A szülést követően az újszülött ellátásáról nem gondoskodott, a földön fekvő csecsemőt paladarabokkal letakarva magára hagyta és visszament a testvére házába. Rokonai kérdésére azt a választ adta, miszerint az újszülöttet a közeli kórház e célra rendszeresített inkubátorában helyezte el.
A magára hagyott gyermek ellátatlanság következtében rövid időn belül életét vesztette.
A vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte, a tárgyaláshoz való jogáról lemondott, az ítélet ellen nem élt jogorvoslattal. Védője a büntetés enyhítése végett, a kiszabott szabadságvesztés tartamának csökkentése és enyhébb végrehajtási fokozat megállapítása érdekében jelentett be fellebbezést.
A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség az ítélet helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint, az elsőfokú bíróság igen méltányos büntetést szabott ki a vádlottal szemben. A minősített emberölés büntetési tétele 10 évtől 20 évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés. A törvényi minimumban megállapított fegyházbüntetés további enyhítésének nincs indoka. Életkoruk szerint ugyanis nem lehet különbséget tenni a gyermek sértettek között. A vádlotti személyiség társadalomra veszélyességének értékelése mellett a büntetésnek az általános megelőzés céljait is szolgálnia kell. Nincs a vádlottal szemben olyan méltányolható indok, amely a büntetés kiszabásánál irányadó középmértékhez – jelen esetben 15 év – képest ennyivel enyhébb büntetés alkalmazását indokolta volna.
A büntetőügyben másodfokon a Debreceni Ítélőtábla határoz.
Ez is érdekelhet: Gyilkos apák, akik lemészárolták saját családjukat (18+)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.