Horror-színházzal borzongatták a nézőket a fesztiválon: "Minden sablontól elrugaszkodott"

A nagy hagyományokkal bíró, határon túli seregszemlén Arad, Beregszász, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kassa, Kolozsvár, Komárom, Marosvásárhely, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szabadka, Székelyudvarhely és Zenta is képviseltette magát. A zsűri tagja volt Eszenyi Enikő, Árkosi Árpád rendező, Venczel Valentin színész-rendező, az Újvidéki Színház igazgatója, Szabó Attila egyetemi oktató, a PIM-OSZMI igazgatóhelyettese és Rosznáky Varga Emma egyetemi hallgató.

A fesztivál vendégei voltak a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház képviselői is, Szigeti Réka dramaturg, és Nédó Olga hegedűművésznő, a társulat kulturális vezetője.

"Balogh Tibor, a fesztivál művészeti vezetője hívott meg bennünket, hogy vegyünk részt a szakmai beszélgetéseken" - mondta Szigeti Réka dramaturg.

A határon túli magyar színházak előadásainak a »krémje« érkezik Kisvárdára nyár elején, és mivel nekem nincs módom arra, hogy Csíkszeredába, Szabadkára vagy Gyergyószentmiklósra utazva különböző színházak produkcióit megnézzem, ezért nagyon örültem a lehetőségnek" - tette hozzá. "Fontosnak tartom, hogy a versenyelőadásokat minden nap egy-egy szakmai beszélgetés keretében »vesézték ki« egy moderátor irányításával. Ezeken a kötetlen véleménycseréken részt vettek az alkotók és a zsűri tagjai, a közönség soraiból pedig bárki ott lehetett.

"Kiváló alakítások, nagyon jó díszlet, úgyhogy a végén jó értelembe véve letaglózva jöttem ki a színházteremből" - mondta az Udvari Kamaraszínház másik munkatársa, Nédó Olga, a társulat kulturális vezetője. A hegedűművésznő hozzátette, hogy ez nagyon erős kezdés volt, és óriási hatást gyakorolt rá az előadás, mind dramaturgiailag, mind színészileg, mind rendezés tekintetében.

Közvetlenül a megnyitó után láthatták Herczeg Ferenc Déryné ifjasszony című darabját, Vidnyánszky Attila rendezésében, a zsinagógában a Kassai Thália színház társulata mutatta be Pintér Béla Parasztoperáját. Az utóbbi előadás érdekessége az élő zene volt, amit egy hegedű, egy brácsa, egy nagybőgő és egy zongora szolgáltatott. 

Nédó Olga egy másik említésre méltó előadásra, Halász Péter GYEREKÜNK című darabjára hívta fel a figyelmet, "ami egyszerre volt megdöbbentő, és egyúttal olyan produkció, amely minden megszokott sablontól elrugaszkodott". A csíkszeredai Csíki Játékszín produkciójára a zsinagógában került sor Hatházi András rendezésében. Olga szerint ezt a produkciót leginkább egy horror-színházhoz lehet hasonlítani.

Ez a fesztivál azért is különleges esemény, mert hosszú kihagyás után végre ismét színpadra állhattak a társulatok. Lehetett érezni, hogy ez az év más, mint az előzőek. Nédó Olga szerint azután, hogy valamennyien átélték, hogy milyen is az, amikor nem játszhatnak nézők előtt, "úgy éreztem, hogy a színészek most, hogy túl vannak egy ilyen nehéz korszakon, és

A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház viszonylag későn tudta bemutatni a járvány miatt új produkcióját, és emiatt nem tudott előadást vinni Kisvárdára. Pozsgai Zsolt Zergetánc című művéről van szó, melyet Kálló Béla Jászai Mari-díjas színművész rendezett. Jövőre remélhetőleg ez már másként lesz, hiszen a koronavírus áldatlan időszakát követően több új bemutatójuk is lesz ősszel, mint például A VÖRÖS PIMPERNEL vagy a SORS-KANYAR előadásuk. Ez utóbbi a Don-kanyar borzalmait és tanulságait dolgozza fel művészi eszközökkel.

"Jövőre mindenképpen szeretnénk újra eljönni erre a fesztiválra" - tette hozzá Nédó Olga, aki bízik benne hogy akkor már a színház is előadással érkezik a városba, ahol a fesztivál véget ért már.

a díjat a gyergyószentmiklósi Figura Stúdiószínház Boldogtalanok című előadásának rendezője, ALBU ISTVÁN kapta. Szintén Legjobb Rendezésért járó díjat kapta a kolozsvári Állami Magyar Színház Nóra című előadásának rendezéséért NAGY BOTOND. A legjobb női alakítás díját Kányádi Anna érdemelte ki a Boldogtalanok és a Gyerekünk c. előadásokban nyújtott alakításaiért.