Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Csontváry Kosztka Tivadar nevét mindenki ismeri, és ha mondani kéne róla valamit, akkor valószínűleg a legtöbben azt említenék, hogy ő festette A magányos cédrust. Pedig Csontváry élete ennél sokkal több érdekességet rejt.
Minden ember élete regény. Van, akit egy kissé lassan csordogáló történet jellemez és akad, aki olyan, mint egy hömpölygő, megáradt folyam. Csontváry sorsa valahol középúton található, mert bár nem élt botrányosan, mégis akad jó néhány érdekesség vele kapcsolatban.
Nem is Csontváry Az első talán az, hogy a festőt nem is Csontvárynak hívták, születésekor ugyanis a Kosztka Mihály Tivadar nevet kapta. A Csontváry művésznevet - amely a szláv eredetű „csont", „csontocska" jelentésű Kosztka név magyarításából jött létre -, akkor vette fel, amikor komolyabban kezdett foglalkozni a festészettel.
Patikusmérleg vagy ecset? Csontváry azonban nem ecsettel a kezében jött a világra, mi több, sokáig inkább a patikus mérleg állt közel hozzá, nem a feszített vászon, ugyanis eredeti szakmáját tekintve gyógyszerész végzettséggel rendelkezett. Egy nap azonban kiült a patika ajtajába pihenni egy kicsit és unaloműzésként lerajzolta egy vénycédulára a szemközti szekeret. Amikor az idős patikavezető meglátta a rajzot, felkiáltott: Hiszen maga festőnek született!
Egy év, két festőgéniusz Csontváry 1853-ban született, pont abban az évben, amikor Vincent van Gogh, bár utóbbi már elhunyt, mire Csontváry elindult a festői pályán. Mindkét művész tagadhatatlanul zseniális volt a maga nemében, valamint mindkettőnek akadtak mentális problémái. Csontváryval kapcsolatban a skizofréniai gyanúja merült fel – bár sosem kezelték ezzel a betegséggel -, míg van Gogh-nál gyanakodtak epilepsziára, mániás depresszióra és skizofréniára is. Csontvárynak egyébként még patikus korában egy hang azt mondta „Te leszel a világ legnagyobb napút festője" – ennek következtében (is) kötelezte el magát a festészet mellett.
Napút festő A napfestés vagy napút festés kifejezetten Csontváry nevéhez kötődik, ahogyan magát a kifejezést is ő találta ki. Lényege pedig az, hogy a művészt nagyon foglalkoztatta a fény és a nap természete valamint kifejezetten törekedett arra, hogy a napszakok színvilágát zseniális módon mutassa be.
Egyetlen képet sem adott el életében Ám zsenialitás ide, zsenialitás oda, Csontváry egyetlen képet sem adott el életében. Egyrészt megtartotta őket magának, másrészt Magyarországon nem igazán ismerték el a művészetét.
Pisacco is méltányolta Pedig külföldön kifejezetten pozitív visszajelzéseket kapott, olyannyira, hogy az 1949-es párizsi kiállításán maga Picasso is elismerően nyilatkozott róla: „Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is akad századunknak"
Világutazó Csontváry kifejezetten sokat utazott: járt Rómában, a Vatikánban, Párizsban, Münchenben, Düsseldorfban, Athénben, de Egyiptomba, Palesztinába és Szíriába is elutazott. Ezeket az élményeket számos festménye őrzi.
Polihisztor Csontváry nem csupán a festészetben jeleskedett, de más művészeti ágban, az irodalom területén is alkotott. Műveiben egy sajátos vallási-filozófiai gondolatrendszer tűnik fel, amelyben nem lehet tudni, hogy a zsenialitás vagy az őrület dominál-e jobban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.