Báthory Erzsébet vérszomjas pszichopata volt vagy egyszerű áldozat?

Forrás: Wikipédia/Csók istván festményének reprodukciója - Vasárnapi Újság -
Báthory Erzsébet magazin történelem legenda
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Báthory Erzsébet legendája az egyik legizgalmasabb, leghátborzongatóbb és legtöbbször emlegetett história a magyar történelem során. A vérben fürdő és vért ivó grófnő már-már Drakulát is lekörözi, rémtettei pedig még a modern korban is számos alkotót megihlettek.

Báthory Erzsébet úgy vonult be a történelembe, mint az asszony, aki asszonyi hiúságból több száz nőt öletett meg, hogy aztán az ő vérük által megőrizze saját fiatalságát és vonzerejét. A vérszomjas grófnő ma lenne 461 éves, története azonban még most sem teljesen tisztázott.

A legenda

A legenda szerint Báthory Erzsébet igen hiú asszony volt, aki nagy gondot fordított a külsejére. Egy alkalommal, amikor az egyik szolgálója fésülte, óvatlanul meghúzta úrnője haját, aki erre úgy feldühödött, hogy szájon vágta a lányt.

A kiserkenő vér Erzsébet arcára fröccsent és amikor azt a grófnő letörölte, úgy látta, hogy ott sokkal szebbé és fiatalosabbá vált a bőre.

Ekkor fogant meg a fejében, hogy fiatal nők vérében kellene fürödnie, mert így megőrizhetné vonzerejét.
A történet ezután csupa szörnyűséggel folytatódott. Olyan fiatal lányokról és nőkről szólt, akiket válogatott kegyetlenséggel kínoztatott meg a grófnő. Bizonyos tanúk azt állították, hogy Erzsébet előszeretettel szúrt tűket áldozatai körme alá, de csonkításról, szöges koporsókról és kivégzésekről is beszéltek a korabeliek. A leginkább elhíresült tette mégis az volt a legenda szerint, hogy

összegyűjtötte a környék szűz leányait, vérüket vette, majd ebben fürdött meg a vérszomjas grófnő, hogy szépségét fenntartsa.

Báthory Erzsébet a legenda szerint szűz lányok vérében fürdőzött Forrás: Wikipédia/Csók istván festményének reprodukciója - Vasárnapi Újság

A valóság


A valóságban vajmi keveset tudunk a valódi Bárhory Erzsébetről, már ami a rémtetteit illeti. Az bizonyos, hogy a grófnő nemesi család sarjaként született és nagyon fiatalon ment hozzá a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc grófhoz, aki a későbbiekben a török ellen vívott harcokban jeleskedett, és aki állítólagos kegyetlensége miatt kiérdemelte a „Fekete bég" nevet.

Erzsébet a háborúk miatt sokat volt egyedül, ám későbbi hírnevével ellentétben, több korabeli írás arról tanúskodott, hogy igazán jólelkű és gondoskodó úrnője volt a birtokainak,

hiszen menedéket adott az özvegy és megbecstelenített nőknek, támogatta a külföldön tanuló diákokat, kórházat üzemeltetett a csejtei kastélyban, és még a jobbágyai is kifejezetten kedvelték. Ennek ellenére, amikor harmincévnyi házasság után a férje meghalt és ő kezdte igazgatni a hatalmas birtokot, egyre szaporodni kezdtek az őt körülvevő mendemondák, amelyek féktelen libidójáról és szadista természetéről szóltak, a hiúsága oltárán feláldozott több mint 600 lányról – akiknek a vérében fürdött - nem is beszélve.
A korabeli vallomásokat azonban érdemes némi kritikával szemlélni, ugyanis egyre inkább úgy tűnik, hogy mind kényszerítés hatása alatt született - ennek egyik bizonyítéka, hogy a tanúk nem sokkal a rémtettek elmesélése után elhaláloztak vagy kivégezték őket. Így nagyon valószínű, hogy

Bárhory Erzsébetnek egy jól felépített stratégia mentén keltették rosszhírét és a róla terjengő történetek koncepciós vádak voltak, amelyek alapján félreállíthatták a hatalmas birtokokat irányító özvegyasszonyt.

Nádasdy Ferenc, a „Fekete bég" és felesége, Báthory Erzsébet Forrás: Wikipédia/Dencey

Báthory Erzsébetet 1610-ben tartóztatta le Thurzó György nádor, aki meglepetésszerűen látogatta meg a grófnőt, majd miután a szolgálóitól kínzással vallomásokat csikart ki, egyszerűen befalaztatta az özvegyet a szobájába, csak egy apró rést hagyva neki, amelyen át ételt juttattak be a számára. Más írások szerint, mivel az akkori törvények kimondták, hogy nemesembert csak egy másik nemes megölése miatt lehet elítélni, így valójában „csak" házi őrizetbe zárták, tehát a vár falai között szabadon mozoghatott.

Egy azonban biztos:

Báthory Erzsébetet hivatalosan perbe nem fogták, ahogyan ügyében bírósági meghallgatás sem történt,

annak ellenére sem, hogy az akkori magyar király, II. Mátyás erre többször is kérte a nádort. A grófnő 1614. augusztus 21-én, négy évvel a letartóztatását követően, 54 évesen halálozott el a csejtei várban – állítólag megbomlott elmével.

Ha tetszett a cikk olvasd el a Drakuláról szóló írásunkat is: Drakula élt és vér tapadt a kezéhez

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.