Megszólalt a negyedik hullám kapcsán az MTA elnöke - ezeket javasolja

Freund Tamás, az MTA elnökének állásfoglalását szó szerint közöljük:

"A környező országok mellett már itthon is elkezdett emelkedni a koronavírus delta-variánsával fertőzöttek száma. A Magyar Tudományos Akadémia elnökeként szakértők szakmai véleménye alapján javaslatokkal kívánom segíteni Magyarország Kormányának, szakembereinek és állampolgárainak a felkészülését a negyedik hullámra és megküzdését a COVID-19-járvánnyal.

Aki még nem oltatta be magát, minél előbb kérje az oltást!

Akik még nem tették meg, minél előbb vegyék fel az első, illetve a második védőoltást. A védőoltások a járvány elleni védekezés legfontosabb eszközei, jelen tudásunk szerint hatásosak és biztonságosak, a komoly mellékhatások előfordulásának gyakorisága igen alacsony, különösen a COVID-19 életet veszélyeztető és egészségkárosító hatásaival összevetve. A világ számos országából érkező beszámolók tanúsága szerint a negyedik hullám során kórházba vagy lélegeztetőgépre került COVID-19-betegek csaknem 90%-a az oltatlanok közül kerül ki. Az új koronavírus okozta fertőzésnek egyre jobban ismertek hosszan tartó és súlyos károsító hatásai az érrendszerre, a véralvadásra és az idegrendszerre is, ezért a védőoltások alkalmazása nem csak a halálozások megelőzése érdekében alapvető népegészségügyi feladat.

Kinek javasoljuk a harmadik oltást?

A Magyarországon már elérhető harmadik oltás a szakmai közlemények alapján jelenleg azoknak javasolt, akiknek szervezetében nem mutatható ki ellenanyag. Ennek vizsgálata kiemelten fontos a 60 év felettiek, az immunhiányos vagy csökkent immunitást okozó kórképekben szenvedő betegek és a fertőzésnek fokozottan kitett (pl. egészségügyben dolgozó, közszolgálatot ellátó) állampolgárok esetében.

Fiatalok oltása

Fontosnak tartjuk, hogy a 12–18 éves korosztály tagjai is megkapják a COVID-19 elleni védőoltást (jelenleg a Pfizer és a Moderna vakcinája már megkapta az erre vonatkozó engedélyt). Különös figyelmet kell fordítani azokra, akik krónikus betegségben szenvednek, fogyatékkal élők, valamint akiknek családtagjai immunhiányos vagy egyéb krónikus betegségben szenvednek. A fiatalok szélesebb körű oltásának indokoltságával kapcsolatban hamarosan több adat is várható, így nemsokára erre vonatkozóan is megalapozott javaslat tehető. Mivel ismertté vált, hogy a fiatalabbak körében is előfordulnak súlyos, esetenként hosszú távú károsodást okozó COVID-19-kórképek, ennek a kérdésnek fokozott figyelmet kell szentelni. Egyetértünk az iskolákban elindított oltási kampánnyal, és azt támogatjuk.

Hosszú távú kutatások az MTA irányításával:

Az ún. hosszú COVID betegség egyre szélesebb körben terheli az egészségügyi rendszert, és komoly gondokat okozhat a felismerése és megfelelő kezelése. A pszichés problémáktól a súlyos idegrendszeri tünetekig változatos formákban jelentkezik, ezért gyógyításához nélkülözhetetlen a tudományos és klinikai elemzés. A kórkép megjelenését jelentősen befolyásolhatja az adott ország népességének gazdasági és szociális helyzete, így ezek a kutatások hazánkban is különösen fontosak.

A Magyar Tudományos Akadémia Magyarország miniszterelnökétől kapott felkérést egy poszt-COVID-stratégia, továbbá egy hosszú távú általános pandémiás terv kidolgozására, amire a Kormány az MTA bázisköltségvetésében 2022-től jelentős forrást biztosít. A Kormány ezenfelül négy akadémiai nemzeti program indítását támogatja, amelyek közül az egyik a COVID-kutatásokra alakuló konzorcium lesz. Mindezek első lépése az MTA új kutatási pályázata.

Az álhírek veszélyei

Az Akadémia határozottan állást foglal azok ellen a főleg a közösségi médiában terjedő, hamis, tudománytalan információk ellen, amelyek a védőoltásokról terjesztenek megalapozatlan, esetenként teljesen értelmetlen álhíreket, és ezzel elbizonytalanítják az oltásra jelentkezőket. A védőoltások nem jelentenek százszázalékos védelmet, és előfordulhatnak mellékhatások is, így ezek folyamatos és nyilvános követése kiemelt jelentőségű feladat, ám ez csak szigorú, transzparens tudományos módszertannal végezve szolgálja a lakosság és a népegészségügy érdekeit. Ma már több százmillió beadott védőoltás követése bizonyítja, hogy a vakcinák hatékonyan védenek a megbetegedéssel szemben, illetve az eddig ismert, esetenként agresszíven fertőző variánsok esetében (lásd delta) jelentősen mérsékelik a megbetegedés súlyosságát. Az MTA bátorítja a tudományos közösséget, hogy a higgadt, kiegyensúlyozott, tényeken alapuló felvilágosítás eszközeivel lépjen fel a tudománytalan, oltásellenes álhírek terjesztőivel szemben - szúrta ki a Blikk.