Híres kurtizánok - Az ókori görögök kedvence, Phryne

Talán nincs a világnak olyan tája és az emberiségnek nincs olyan időszaka, amikor ne léteztek volna kéjnők. Az, hogy ki, miért és hogyan vált – vagy akár válik ma is – prostituálttá, az egy nagyon összetett kérdés, amire itt és most nem keressük a választ. A lényeg, hogy

Az ókori Görögországban élt egy nő, egy prostituált, akinek szépségét még ma is megcsodálhatjuk. Persze nem azért, mert sikerült megtalálnia a halhatatlanság forrását – bár, ha úgy vesszük, akkor mégis... Hogy lehetséges ez? Úgy, hogy a Kr.e. 4. században élt kurtizán,

Phryne ugyanis több ókori híresség szeretője volt, akik között festőt és képzőművészt is találhatunk. A legenda szerint Praxitelés, a szobrász is szenvedélyesen szerette őt, olyannyira, hogy Phrynéről mintázta meg Aphrodité istennő szobrát. A híres-neves kurtizán alakját több mendemonda is övezi, amelyek arra engednek következtetni, hogy a görögök kedvenc luxusprostituáltja igen érdekes életet élt.

Kezdjük is az elején, mondjuk a nevével. Phrynét eredetileg ugyanis Mnesarete néven ismerték, ami ironikus módon azt jelentette, hogy „az erény emlékére". Nem csoda, hogy ezt a nevet maga mögött kellett hagynia, amikor egy olyan szakmában kezdett tevékenykedni, ami nem éppen az erényességről híres. Az új neve, Phryne kevésbé volt fennkölt, ugyanis annyit tett :„varangy". Ezt a nem éppen hízelgő nevet nem azért kapta, mert csúnya lett volna, mint egy béka, hanem azért, mert a bőre olyan halovány volt.

Phrynéről számos anekdota fennmaradt, amelyeknek igazságtartalmáról szívesen vitatkoznak az ókort kutató szakemberek, hiszen sokan azt állítják, hogy a históriákat kiszínezték a görög történetírók. Ennek ellenére a másik tábor is erősen tartja magát, így álljon itt csak annyi, hogy

Ezt pedig leginkább azzal tudta elérni, hogy jól megválogatta az ügyfélkörét.

Mint már fentebb említésre került: akadt a kuncsaftjai között szobrász, aki istennőt mintázott róla – Praxitelés Aphrodité-szobra volt egyébként az első meztelen női szobor az ókori Görögországban. Apellész pedig festményein örökítette meg, egy ízben úgy, mint a habokból felbukkanó Aphroditét.

Ugyanakkor maga az állam is sokat köszönhetett a híres és mesésen gazdag lánynak, ugyanis miután Nagy Sándor lerombolta Théba falait, felajánlotta, hogy saját költségén helyreállíttatja a kárt. Cserébe pedig csak azt kérte, hogy álljon a falakon ez: „Alexander lerombolta, de Phryne, a kurtizán újra felépíttette..."