Tökfaragás, gyertyagyújtás, megemlékezés? Te melyiket választod?

A mindenszentek a keresztény hitvilágban az üdvözült lelkek emléknapja, amelyet hagyományosan november 1-jén tartunk. Először a VIII. században jelent meg, mint a megemlékezés ideje, majd egy évszázaddal később, IV. Gergely pápa idején vált hivatalosan is a római katolikus egyház ünnepévé. Eredetét tekintve egy ősi pogány ünnep „leszármazottja", amelyet régen a kelták tartott az ősz és tél fordulópontján. Úgy hitték, hogy az elhunytak lelkei ezen az éjjelen vándorolnak át a túlvilágra. Mivel a keresztény egyház igyekezett kigyomlálni a pogány szokásokat, így okosan a saját neves napjait áthelyezte az ősi ünnepek idejére, lassan összemosva vagy elsorvasztva az utóbbiakat. Így lett november elsején az ősi kelta hagyományból római katolikus ünnep.

valamint gyertyát gyújtanak a halottaik emlékére – ez utóbbi az „örök világosságot" jelképezi. Régen, egyes területeken a család összes tagjának mécsest kellett gyújtania, s akié elsőnek kialudt, az távozott következőleg az árnyékvilágból.

Sokan úgy gondolják, hogy a mindenszentek és a halottak napja egy ünnep két megnevezése, holott ez nem igaz. Míg a mindenszentek a megdicsőült egyház ünnepe és az üdvözült lelkek emléknapja, addig

amelyet november 2-ra esik.
Először a X. században tartották meg a halottak napját, hogy a november 1-jei mindenszentek napja után (amikor az üdvözült lelkekre emlékszik mindenki), ne merüljön feledésbe a többi elhunyt se – azok a lelkek, akik még nem üdvözültek.
Ilyenkor közbejárhat mindenki azon szeretteiért, akik ugyan isten kegyelmében hunytak el, ám bűneik miatt a purgatóriumban várakoznak. Imádkozhatunk értük, de a szegényeknek nyújtott adomány is egyfajta vezeklésnek számít, amely segítségével könnyíthetünk a tisztítótűzben ragadt lelkek szenvedésein.

A halloween az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb népszerűségnek örvend, s mint a legtöbb „vendég ünnep" ez is eléggé megosztó. Akik nem kedveli, azzal érvelnek, hogy a halottainkra való emlékezés nem buli, így semmi keresnivalója a beöltözésnek és a vidámságnak ebben az időszakban.

– ez ugyanis nem felváltja ezt a két napot, hanem megelőzi azokat.
Halloween október 31-e éjjelén jön el és éppen úgy egy kelta hagyományból eredeztethető, mint a másik két ünnep. Az ősi pogány hiedelem szerint ezen az estén a halottak lelkei visszatérnek, sokuk pedig ártani is szeretne az embereknek. Annak érdekében, hogy ez meg ne történhessen, az élők mindenféle rémisztő álruhát húztak, töklámpást faragnak, így próbálják elijeszteni az gonosz szellemeket.
A halloween igazán népszerűvé a XVIII. század elejétől vált, főleg Amerikában, ahol a kivándorló írek és skótok honosították meg.

Sokan ma is úgy tartják, hogy az október 31-i halloween sötét eredetű, pogány ünnep, amely felmagasztalja a halált, keresi a kapcsolatot a szellemekkel/ elhunytak lelkével, és hogy ez a mindenféle okkult tevékenységek ideje.
Ugyanakkor, ha szétnézünk a világban, akkor láthatjuk, hogy ez inkább egy beöltözős, vidám játék manapság,mint ördögidézős szeánsz vagy tiszteletlenség a halottainkkal szemben.