Nem az a ruháid valódi ára, amit fizetsz értük - Less be a fast fashion kulisszái mögé!

Jól hangzik, hogy elérhető áron tudunk beszerezni ruhadarabokat, viszont a valós ára egy ruhadarab elkészültének sokkal komplexebb, mint amennyit a kasszánál fizetünk. Az utóbbi évtizedben számos olyan film készült, amely az iparág valós oldalára kívánja felhívni a figyelmet, ezzel valós képet festeni a fast fashion hátrányáról.

Mi az a fast fashion?

Filmajánlónk előtt érdemes rátérni a fogalom tisztázására.

A fast fashion kifejezés tulajdonképpen egy olyan modellt vagy kereskedelmi politikát foglal magába, amelyben a különböző cégek arra törekszenek, hogy a lehető leggyorsabban és a legolcsóbban állítsák elő a legtöbb ruhát.

Hétről hétre változik a kínálat, és éppen emiatt érzi azt sok ember, hogy lemarad a legújabb trendekről, ruhadarabokról. Csodálkozunk, hogy a tudatos vásárlásra kevesen tudnak fókuszálni, ha ennyi inger éri az embereket?

A True Cost egy olyan dokumentumfilm, ami kendőzetlen őszinteséggel tárja fel a ruhaipar valódi természetét. A filmből kiderül, hogy kik készítik, milyen körülmények között, és mi számukra annak az ára, hogy a mi fejlett társadalmunk tagjai egyfajta kínálatdömpingből választhassanak. A legmegrázóbb felismerés látni a filmben kirajzolódó kontrasztot a fényűző és nélkülöző világ között. Olykor olyan, mintha nem is egy bolygón játszódna, pedig mindannyiunk Földje közös. A filmben arra is választ kapunk, hogy milyen hatással van a földre, ha génmódosított gyapotot ültetnek bele.

Az Unravel/Megoldva: Ide kerülnek a már nem viselt ruháid

Panipat az egyetlen olyan hely a világon, ahol a ruhadarabok eredeti állapotukban, fonal formájában kerülnek vissza. Reshma egy nyitott, érdeklődő nő, aki rövid időn belül egy textil-újrahasznosító gyárban fog dolgozni Indiában és megmutatja nekünk: hogyan alakulnak át ezek a ruhadarabok. Több női munkással együtt azon gondolkodnak, hogy milyen történetei lehetnek ezeknek a ruhadaraboknak. Annak ellenére, hogy korlátozott mértékben vannak kitéve a nyugati kultúrának, a képzelőerejüket és a hallott pletykákat felhasználva képesek egy egészen sokatmondó képet, perspektívát megalkotni a nyugati kultúráról.

Izzasztóműhelynek az olyan, a harmadik világ országaiban működő varrodákat nevezik, ahol a dolgozók, alkalmazottak embertelen körülmények között között, akár 12-14 órában, különböző fenyítések között dolgoznak.

2014-ben három fiatal divatblogger azért ment Phnom Penhbe, hogy egy hónapot a kambodzsai ruházati munkásokkal töltsenek. Ekkor még nem volt képük arról, hogy valójában milyen körülmények között készülnek a fast fashion termékek. A műsor felháborodást váltott ki a világ minden táján, és a H&M-hez hasonló cégeknek muszáj volt kommunikálni az ügyben. A blogger hölgyek személyes meghívást kaptak, hogy meglátogassák a H&M bármelyik gyárát, ahol kiderül, hogy munkások milyen körülmények között dolgoznak, és hogy milyen érzések munkálnak bennük.