„A keresztény és nemzeti értékrendet elsősorban a magánéletben kell átélnünk – a színpadon is csak ezáltal lehetünk hitelesek"

Life.hu:Rendhagyó döntést hoztál: az Udvari Kamaraszínház december végére nem zsúfolt be darabokat. Más színházak éppen ezekre a napokra tervezik a legsűrűbb programot. Miért döntöttél így?

Andrássy Attila: A mi színházunk sok tekintetben formabontó, még a hagyományőrzésben is: történelmi témájú darabokat állítunk színpadra és sosem pusztán a szórakoztatás a cél. Hiszem, hogy a színháznak elsősorban tanítania, nevelnie kell és csak ez után következhet a szórakoztatás. Sokat dolgozunk egy produkción, nálunk nem két hét alatt születik meg egy-egy előadás, hanem hónapok munkája. A színészeknek is több idő beletanulni az adott korszak világába, megtalálni a formálandó karakterek hiteles vonásait, és ebben a folyamatban nagyon fontos, hogy magukénak érezzék, amit csinálnak. Egész évben feszített tempóban dolgozunk, ezért a karácsonyi és szilveszteri időszakot a magánszférának, a családnak szenteljük. Teret kell adni a meghitt ünneplésnek is, a bensőséges családi alkalmaknak, hiszen az általunk vallott keresztény és nemzeti értékrendet elsősorban a magánéletben kell átélnünk. A színpadon is csak ezáltal lehetünk hitelesek. Ezért tartom fontosnak, hogy év végén a művészeket megkíméljük a „szerepléstől".

Life.hu:Mivel indul az élet januárban az Udvari Kamaraszínházban?

Andrássy Attila: Január 14-én kezdünk, Nédó Olda Kölcsey-, Príma-, és Nívódíjas hegedűművész Violin & Woman című produkciójával indul az év. Méltó indítás egy reményekkel teli esztendőben, hiszen az előadásban klasszikus zenei darabokat, az opera- és operett-műfaj darabjaiból, illetve filmzenei és könnyűzenei elemeket is hallhatunk, crossover stílusban. Vannak színházak, ahol leginkább év végén láthatunk ilyen összetett programokat, mi viszont ezzel kezdjük az új esztendőt.

Life.hu:Az év vége hangulatához általában hozzátartoznak olyan klasszikusok, mint a Diótörő balettelőadás, a Strauss Denevér című nagyoperettje, és egyáltalán az operettgálák, karácsonyi és újévi koncertek. Magánemberként milyen darabokat szoktál megnézni ilyentájt?

Andrássy Attila: Számomra a színházi élmény nem időhöz kötődik és nem a szórakozás vonz egy előadásban, hanem a szellemisége és lelkisége. Kedves színházi íróm a Pulitzer-díjas Thornton Wilder amerikai regény- és drámaíró, akinek többek között a Szent Lajos király hídja című regényének problémafelvetése számomra is fontos, alapvető kérdéseket sűrít: az isteni gondviselés és az emberi szabad akarat viszonyát feszegeti. Alkotóként is közel áll a szívemhez, hiszen keresztény gondolkodóként írt regényeket és drámákat egyaránt, de ezeket viszonylag ritkábban játsszák a színházak. Egyik kedves gondolatom tőle: „Annak, aki szeret, nincsen szüksége arra, hogy emlékezzenek rá. Van az elevenek országa meg a holtak országa, s a híd a szeretet; csak az marad meg, az az élet egyetlen értelme." Sok minden benne van ebben az ünnepről, a karácsony és az új évben való újrakezdés lényegéről.

Life.hu: Rendezőként mivel kezded az új esztendőt?

Andrássy Attila: Egy a 14. században játszódó darabbal készülünk, amely Nagy Lajos király nápolyi hadjáratáról és Nápolyi Johannáról szól. Az Anjou bemutatóját március 25-re tervezzük.

Life.hu: Újabb történelemleckét kapunk tehát az Udvari Kamaraszínház színpadáról.

Andrássy Attila: Igen, és nagy szükség van rá. Nagy Lajos magyar királyról alig szólnak a történelemkönyvek, miközben az egyik legnagyobb formátumú magyar uralkodónk volt: 40 éves uralkodása alatt alig akadt olyan év, amikor nem viselt háborút. A középkori magyar királyság az ő ideje alatt (1342–1382) élte egyik fénykorát. A darabból az ambiciózus lovagkirály alakja mellett az Erzsébet királyné feljegyzései alapján megrajzolt Nápolyi Johanna jellemét is megismerhetjük. Természetesen ebben a műfajban, amelyben én alkotok, nincs előadás állásfoglalás nélkül, mert abban hiszek, hogy a színház nevelő funkciója éppen azáltal teljesedik ki, hogy állásfoglalásra késztet. Attól, hogy fajsúlyos témát dolgoz fel, még lehet szórakoztató egy darab, hiszen a megformált karakterek jelleme és élethelyzetei sosem csupán tragikus és komor eseményekben mutatkoznak meg. Nagy Lajos király figurája más tekintetben is emblematikus. Kevesebben ismerik talán a magyar Szűz Mária-kultusz megerősítésében betöltött szerepét: Mariazellben ő építtetett kegyhelyet hálából a törökök ellen vívott sikeres balkáni hadjáratának emlékére. Oly sok minden eszünkbe jut év végén, de jó volna, ha a profán mámorból azt is meglátnánk, hogy január elseje Szűz Mária Istenanyaságának ünnepe, és kultusza milyen mélyen gyökerezik a magyar hagyományban! Így is lehet köszönteni az új esztendőt!

Life.hu:Többek között ez sem szokványos: rendezőként nyíltan megvallod
keresztény hitedet és munkádban is ezt képviseled. Sokat vitatott téma
művészet és vallás viszonya. Benned hogy ér össze ez a két szféra?

Andrássy Attila: Úgy, hogy nem válik külön. Nem lehetünk annyira önteltek, hogy azt képzeljük, az ember képes volna teremtő erőre isteni segítség nélkül. Alkotóként, rendezőként ráadásul az a feladatom, hogy értéket mutassak fel és osszak meg a közönséggel. Hogy is mernék ilyesmire vállalkozni, ha megtagadnám nemzeti kultúránk gyökereit, keresztény hitünket! Másrészt mindig elmondom, hogy az ember csak akkor tud a feladataival foglalkozni és nem folyvást a gondjaira koncentrálni, ha erős hite van abban, hogy a gondviselés jelen van az életében. Számomra az új esztendő is ezt jelenti: január elsejével újabb áldást kapunk az életünkre és a munkánkra a Szűzanyától.