Valaki más bőrében ébredni: összegyűjtöttük a legmókásabb testcserés filmeket

A testcserés filmek külön alosztályát képezik azok a mozik, amikben a főhős a saját jövőbeli/múltbeli énjének testében ébred. Ebben a kategóriában pedig verhetetlen a Tom Hanks korai, vígjátéki korszakának emblematikus darabja, a Segítség, felnőttem!, aminek főszerepéért még Oscar-díjra is jelölték. Ebben a filmben egy titkos kívánság hatására hirtelen harmincas férfivá változó kisfiút játszott, aki számára egyszerre sokkoló és örömteli a felnőtt lét.

Nem teljes testcsere, csak arc - átoperálás történik a kilencvenes évek egyik legkiemelkedőbb akció- és bűnfilmjében, amiben John Travolta és Nicolas Cage is két szerepet játszik. A sztoriban a rettegett bűnöző sikeresen ellopja az őt üldöző zsaru arcát, és ezzel életét, családját is, míg a másik megkapja az övét, hogy neki kelljen bűnhödnie a tetteiért. És ez még csak az első csavar!

Ebben a filmben az egymással állandó harcban álló anya és lánya kap leckét a sorstól, amikor egyszer csak a másik testében ébrednek. Jamie Lee Curtis kénytelen Lindsay Lohan testében visszaülni kamaszlányként az iskolapadba, a lány pedig szembenézni egy felnőtt nő életének kihívásaival. Mindezt szerencsére csak egyetlen nap erejéig, de így is megtanulják, hogy mindenkinek a saját problémái a legnagyobbak, és egyik sem kisebb a másikénál.

A Testcsere azt próbálja bemutatni, hogy mire is vágynak a férfiak. A történetében két jóbarát cserél testet: egy felnőni képtelen, szoknyavadász színész (Ryan Reynolds), és egy mindig megfelelni vágyó, családos ügyvéd (Jason Bateman). A két testet cserélt főhős kalandjai számos kicsit kínos helyzeten, egy dögös feleség és egy még dögösebb asszisztens ágyán keresztül vezetnek, míg persze hőseink el nem kezdik megtapasztalni a másik életének hátulütőit, és felfedezni a saját otthagyott kis világuk értékeit.

Noha nem tűnt jó ötletnek újabb feldolgozást készíteni az 1995-ös Robin Williams-féle Jumanjihoz, mégis bejött, köszönhetően a formulának. A játékosait magába szippantó társasjáték koncepciója maradt, de táblajátékból videojáték lett, amibe a főhősök nem a saját testükben, hanem különféle avatárok révén kerülnek bele. Így aztán Dwayne Johnson, Karen Gillan, Jack Black és Kevin Hart tinisrácok- és lányok avatárjait játssza el a filmben, ebből pedig számos poén mellett kicsit a kamaszkori identitáskeresés és a modern önképzavarok problematikája is belefért. A két év múlva érkező folytatás (Jumanji: A következő szint) pedig még tovább variálta a szerepeket.

Egyszerre izgulós és kacagós móka a Freaky, ami a testcserés vígjátékok alapötletét némi horrorral és Vince Vaughn-nal bonyolítja meg. Ebben a filmben ugyanis egy gimis tinilány és egy rettegett sorozatgyilkos cserél testet, és csak egy napjuk van arra, hogy visszaszerezzék a saját fizikai valójukat. Mivel pedig ártatlanul dögös külsővel egy gimis bálon elég könnyű csúnya dolgokat művelni, így ez nem a sorozatgyilkosnak áll nagyobb érdekében.

Egy sokadik habókos francia vígjátéknak tűnik, és habókos meg francia is, de annyira vicces, mint az csak nagyon-nagyon ritkán fordul elő a moziban. A testcserés vígjátékok alapötletét egy egész családra kiterjesztő, sőt azt a maximumig turbózó filmben a Morel família szembesül azzal, hogy mind testileg, mind pedig lelkileg igen komoly változáson esnek át: a legfiatalabb gyerek az apja testében ébred, aki tinédzser fia testében van, a fiú pedig nővére bőrébe bújt, miközben az édesanya a hatéves lányuk szerepét veszi át a családban. És ez még csak a kezdet, mert a testcserék folytatódnak, és nem akarnak leállni.