Az északi férfiak harcot és szerelmet keresnek: ezek a kedvenc vikinges filmjeink és sorozataink

A vikinges téma még messze nem volt annyira népszerű, mint mostanában, sőt Hollywood inkább az ókorban játszódó kalandfilmeket forgatott akkor, amikor a Vikingek elkészült. Hasonló stílusban, mint a korabeli ún. kardos-szandálos filmek: szélesvásznú, Technicolor színekben pompázó szuperprodukció, kaland és szerelem, egzotikus történelmi környezet, a főszerepben pedig sztárok. Jelen esetben Kirk Douglas és Tony Curtis, akik viking féltestvérekként vetekednek a trónért és Janet Leigh kezéért.

Noha nem tartozik a hivatalos Monty Python-filmek közé, de a komikuscsapat oszlopos tagja, Terry Jones készítette ezt a vikinges vígjátékot, aminek humora és módszere nagyban hasonlít ahhoz, ahogy korábban mondjuk az Arthur-mondakört is feldolgozta a Gyalog galopp. Itt a főszerepben egy olyan viking harcos kalandjait követhetjük nyomon, aki nem csak a vezetői szerepre alkalmatlan, de még arra is rájön, hogy az erőszak és a rablás sem érdekli.

Egy arab a vikingek között? Meglepő, és még csak nem is a forgatókönyvírók fantáziájából kipattant ötlet: a 13. harcos sztorija valós történelmi eseményeken alapul. Ez a sztori pedig Antonio Banderast vezeti el büntetésben lévő arab követként a vad északiak közé, ahol aztán nemcsak csatlakozik hozzájuk, de a címben jelzett 13. harcosként egy ősi jóslatot is beteljesít.

Az utóbbi bő évtized egyik legsikeresebb, két folytatást és tévés változatokat is kapó animációs franchise-a az Így neveld a sárkányodat, ami szintén egy mesebeli viking világban játszódik. Ebben a világban pedig mindenki nagy harcos szeretne lenni, aki megküzd a félelmetes sárkányokkal – mígnem egy fiú meg nem mutatja, hogy nem mindig a harc a megoldás, és nem is biztos, hogy olyan félelmetesek azok a sárkányok.

A Marvel egyik leghíresebb szuperhőse, Thor valójában a viking mitológiából érkezett meg az amerikai képregények lapjaira, majd onnan a hollywoodi óriásprodukciók képkockáira. Az őt középpontba állító filmek közül pedig eddig a Sötét világ játszódott leginkább Thor saját világában, felvonultatva Odint, Lokit, Heimdallt és a többieket.

A viking kultúra iránti újkeletű rajongás nagyon nagy mértékben ennek a tévésorozatnak köszönhető, ami igazi mocskos-véres-szexis módon mesélte el valóban élt régi északi harcosok némileg romanticizált élettörténeteit. A hat évad után befejeződött széria idén utódot is kapott: a Vikingek: Valhalla mintegy száz évvel játszódik az anyasorozat eseményei után.

Történelem és mitológia keveredik a május 19-től a hazai mozikban is látható új vikinges filmben. Az északit az a Robert Eggers rendezte, aki A boszorkánnyal és A világítótoronnyal már bizonyította, hogy egészen egyedi, kompromisszummentes, lenyűgöző látásmóddal rendelkezik, ezt pedig ebben a filmben izlandi tájak és a minden eddiginél impozánsabb fizikai megjelenésű Alexander Skarsgård segítségével festi fel a mozivászonra.

A Kultúra rovat további cikkei:

• Én, a sztár – 7 film, amiben a filmcsillagok saját magukat alakítják
• Puskás, Balczó, Kokó, Katinka – Amikor a magyar sportolók a filmvászonra költöznek
• Csak a kezüket figyeld – ők a kedvenc filmes varázslóink és mágusaink