Pesti mesék: valóban hűvös a Hűvösvölgy?

Tudtad, hogy létezik Hűvös-völgy és Hűvösvölgy is? A kötőjeles változat egy ritkán használt földrajzi név, ami az Ördög-árok átfolyását jelöli a budai Nyéki-hegy és a Kis-Hárs-hegy között, az egybeírt verzió pedig a városrész neve, ami nagyrészt az Ördög-árok mentén fekszik. Az Ördög-árok nevű vízfolyás Nagykovácsiból eredve folyik végig egész Budán, hogy aztán az Erzsébet híd lábánál torkolljon bele a Dunába. Ma már nagyrészt befedték, de a korábbi évszázadokban még a felszínen futott, és a budai oldal szennyvizének jelentős részét vezette bele a Dunába.

Ezekben a bizonyos korábbi évszázadokban Buda mai külső területein, így Hűvösvölgy helyén is még kis falvak feküdtek, pontosabban épültek és tűntek el a történelem viharaiban. Ilyen volt Nyék falu is, amely a honfoglaló magyar törzsek egyikének nevét viselte, és a Hűvösvölggyel határos Nyék városrész neve őrzi máig az emlékét. Nyék falu mellett már a középkorban is királyi vadaskert működött, amihez idővel vadászkastély és nyári lak is épült a mai Hűvösvölgy területén, főként Mátyás jóvoltából, majd Ulászló királyaink idején az uralkodói udvar kedvelt tartózkodóhelyének számított. A török hódítás, közelebbről pedig Buda 1541-es eleste azonban nagy fordulatot hozott a környék életében, a Buda határában fekvő falvak többsége elpusztult, és csak a 18-19.-században népesült be újra igazán a terület, főként sváb telepesekkel és az általuk művelt szőlőbirtokokkal.

Ezért aztán a mai budai városrészek szinte mindegyikének német volt az eredeti neve, mely helyzet csak a 19. század közepén, a reformkori nemzeti törekvések hatására változott meg. 1847-ben a költő Döbrentei Gábor és barátai úgynevezett dűlőkeresztelőjének eredményeképpen magyar nevet kapott 56 budai terület, mely nevekből a többség azóta is tovább él a később városi utcákkal beépülő budai városrészek neveiben. Ezeket a neveket Döbrenteiék alapos kutatómunka után ajánlották, régi oklevelekben talált nevek, tükörfordítások, és néhány esetben saját ötletek nyomán. Hűvösvölgy esetében a tükörfordítás érvényesült, hiszen a környék német neve Im Kühlental volt, ami jelentésében megegyezik a magyar névvel.

És hogy miért éppen hűvös ez a völgy? Arra a mai tudásunk szerint nem utal semmi, hogy az éghajlata jelentősen különbözne a környező területekétől, persze völgyes fekvésével mindig is kevésbé volt kitéve a tűző nap melegének. De valószínűbb, hogy a 'hűvös' ez alkalommal inkább 'hűsítő' értelemben szerepelt, és így sokkal kellemesebb dolgot jelent, mint a mai fülnek kissé fázós hangulatú 'hűvös'. Ez már csak azért is tűnik valószínűnek, mert a főváros 19. századi világvárossá növekedésével és a polgári életforma elterjedésével kedvelt kirándulóhellyé vált Hűvösvölgy is, ahova Budáról jártak ki a városiak a természetbe hűsölni.

A budai dombok képét jelentősen megváltoztatta az 1880-as nagy filoxérajárvány is, amikor a hazai szőlőállomány jelentős része kipusztult, és ez végképp megszüntette ezeknek a területeknek a mezőgazdasági jellegét. A főváros terjeszkedésével párhuzamosan így egyre több villa és nyaraló épült Hűvösvölgyben is, majd idővel lakóépületek is. Hűvösvölgy átalakult a főváros kedvelt kertvárosává, ahová persze ma is sokan érkeznek kirándulni is. Ebben jó segítséget nyújt, hogy Hűvösvölgy egyben közlekedési csomópont is: innen indul ki a Gyermekvasút a budai hegyekbe, és itt találhatók az észak-budai agglomeráció településeivel összekötő járatok végállomásai is.

A Pesti mesék cikksorozat korábbi részeit itt találod.