Bálint gazda özvegyének szívszorító vallomása: "Bevallom, nagyon hiányzik"

Mindenki szívében hatalmas űrt hagyott Bálint gazda, aki két éve távozott az élők sorából. Özvegye, Récsey Antónia továbbra is őrzi az emlékét és ápolja a kertet. Az idő még nem gyógyította be a sebeket, Antónia ma is mindent mgoszt eltávozott férjével.

"Először szakemberként gondolnak rá, aztán pedig jó emberként. Egyenes gerinccel állt ki a véleménye mellett és segített a szegényeken. Ide bárki bármikor bekopogtathatott, szakmai vagy akár lelki tanácsért is, mindig segített. Az emberek szívében él tovább. Hogy a lelkemben mi zajlik, azt megtartom magamnak, de bevallom, nagyon hiányzik. Telnek az évek és az ember azt gondolná, könnyebb lesz. Nem lesz. Még most is megbeszélem vele a dolgaimat, itt áll mellettem, segít nekem. Habár már nem tudom őt átölelni, a gondolati kapcsolatunk még mindig szoros, központi helye van a szívemben és minden vasárnap találkozom az én Gyurkámmal. A születésnapján egyedül leszek, senkit nem fogadok. Ez a kettőnk ünnepe, amióta ő már nincs. Szerette a meghitt baráti társaságot, de csütörtökön kettesben fogjuk végiggondolni azt a sok együtt töltött évet" - mondta a Blikknek.

"Úgy gondolom, hogy az embernek két lábon kell állnia, és a legjobb terápia a munka. Gyurka nem szeretné, hogy üljek a fotelban és sírdogáljak utána, én pedig szeretnék megfelelni neki. Minden évben sikerül valami pluszt tennem ahhoz, hogy megőrizzem az emlékét. Az egyetemen Bálint gazda-díjat alapítottam, a gyöngyösi könyvtárban pedig emlékszobát, a napokban a halála évfordulóján a gyöngyösi emléktábla avatásán mondtam beszédet. Ahova hívnak és lehet róla beszélni, azt vállalom, nemrég például Erdélyben jártam. Érte teszem, nincs más feladatom, mint megőrizni az emlékét és továbbadni azokat a dolgokat, amiket nekem is tanított" - tette hozzá.