Erőszakos férjeket ölt és férfiként élt a leghíresebb magyar női sorozatgyilkos

Az ügy

Sorozatgyilkos vagy bérgyilkos? A kriminalisztika tudománya elkülöníti ezt a két elkövetői típust, noha mindkettő áldozatok sokaságát hagyja maga után. Azonban lényeges különbség, hogy míg a bérgyilkosok mások megbízásából, anyagi ellenszolgáltatás fejében és céljából ölnek, addig a sorozatgyilkosok számára ez személyes ügy, sőt egyfajta lelki kényszer és defektus: ők az ölés kedvéért-élvezetéért, és egy bizonyos minta szerint ölnek. Pipás Pista azon ritka esetek egyike a kriminalisztika történetében, akire mindkét definíció állni látszik, noha az ügyének akad számos olyan felderítetlen részlete, ami megakadályozza a teljesen pontos meghatározást.

Pipás Pista a szegedi tanyavilágban dolgozott napszámosként, de nem ez volt az egyetlen bevételi forrása. Fizetséget fogadott el olyan asszonyoktól, akiknek a részeges és erőszakos férjeik mellett pokol volt az életük, és akiknek sok esetben maga Pipás Pista ajánlotta fel, hogy segít „megszabadulni a problémájuktól". A gyilkosságot mindig öngyilkosságnak álcázta: a leitatott áldozatokat felakasztotta, így sokáig fel sem merült az idegenkezűség gyanúja. A szörnyű tettekét természetbeli fizetséget kapott, például egy alkalommal száz liter bort és egy birkát, egy másik esetben egy mázsa búzát, 28 liter bort és egy sonkát. De többször előfordult az is, hogy az egyedül maradt özvegyeknek ezután partnerül kínálkozott (arról nincsen adat, hogy szexuális téren is, vagy csak a tanyát tovább működtető társként), többekkel össze is költözött – majd ironikus módon ezek a kapcsolatok általában Pipás Pista erőszakos természetes és zsarnokoskodása miatt értek véget.

Pipás Pista ellen 1932-ben indult nyomozás egy névtelen levél miatt, ami szerint a megszaporodó öngyilkosságok a környéken igazából egy gyilkos művei. A lebukását végül a megbízói okozták: a kihallgatások során az érintett özvegyek sorban megtörtek, és vallomást tettek. Pipás Pistát letartóztatták, de felmerült a kérdés, hogy melyik börtönrészlegbe zárják be: férfiruhás ember nem kerülhetett a nők közé, a férfirészlegbe pedig nőt nem rakhattak. A megoldás az lett, hogy erőszakkal szoknyát húztak rá, ami jobban megviselte, mint a letartóztatása.

A háttér

Pipás Pista valószínűleg 1886-ban született a Szeged melletti Átokházán Fődi Viktória néven (analfabéta volt, és a per során nem tudta megadni a születési dátumát), és soha nem hagyta el az itteni tanyavilágot. Sanyarú körülmények között nőtt fel, az alkoholista apja rendszeresen verte. Kislányként pásztormunkára adták, ekkoriban szokott rá a pipázásra, ami akkoriban kizárólag férfiszokásnak számított. A munkaadó gazdája többször megerőszakolta, és teherbe is ejtette, emiatt az akkor 17 éves lányt hozzáadták egy idős özvegyemberhez. A házasságból hat gyerek született, de csak egy maradt életben, a kapcsolat pedig boldogtalan volt, mert az erőszakos természetű férj inkább szolgálólányt, mint feleséget akart maga mellé. Az első világháború alatt a férje meghalt, így Fődi Viktória egyedül maradt, és ekkor vette fel Pipás Pista identitását. A vallomása szerint ebben az motiválta, hogy férfiként több munkára és jobb fizetségre számíthatott, de nyilvánvalóan kellett lennie valamilyen lelki oknak is az új élet választásához. Levágta a haját, leszorította a mellét, kalapot és férfiruhát kezdett el hordani, a többi férfival együtt ivott a kocsmában, és Pistaként jelentkezett munkákra; egy idő után pedig személyes motivációktól átitatott bérgyilkosságokra is.

Az utóélet

Péntek 13-án, 1933 januárjában ítélte halálra a bíróság Rieger Pálné született Fődi Viktóriát, azaz Pipás Pistát. Csak két gyilkosságot sikerült rábizonyítani, de minimum hét további eset is az ő tettének tűnik. A legenda szerint Pipás Pista utolsó kívánsága az volt, hogy az ítéletének végrehajtásához azt a saját kötelét használják, amit ő is használt az összes gyilkosságánál. Végül azonban nem került sor az akasztásra: a kormányzó Horthy Miklós kegyelemben részesítette, és így a börtönben halt meg 1940-ben, tüdőtágulat következtében.

A gyorsan legendává váló Pipás Pista alakjáról az elmúlt évtizedek alatt több könyv, dal, egy dokumentumfilm és egy színdarab is született. A legfrissebb fejlemény pedig egy készülő tévésorozat, ami nemzetközi finanszírozzásal mesélné el Pipás Pista történetét a világhírű magyar filmes Tarr Béla produceri, és Pálfi György rendezői közreműködése mellett.