Ma nagy nézettségi sikert nem lehet elérni amerikai, de még török sorozattal sem, egyértelműen látszik, hogy a tévénézők várják, sőt elvárják a magyar színészekkel készített, rólunk szóló történetek megfilmesítését. Az elmúlt évtizedben láthattunk vígjátékot, drámát, krimisorozatot és szappanoperát, a műfaji paletta szinte minden színét felfestették a képernyőre, ám igazán nagyszabású és sikeres történelmi produkció még nem készült.
Ezt az űrt rögtön két produkció is szeretné betölteni, ugyanis egyszerre készül sorozat Bán Mór gigászi regényfolyamából, a Hunyadiból, valamint Móricz Zsigmond talán kevéssé ismert Erdély-trilógiájából is. Utóbbi első része, a Tündérkert pontosan száz évvel ezelőtt, 1922-ben jelent meg könyvalakban, miután az akkoriban méltán híres irodalmi folyóiratban, a Nyugatban részleteiben is közölték. Móricz alkotói pályájának közepén kezdett bele a trilógiába, mely bár nem nélkülözi a fantáziaelemeket, egy olyan korrajz, melyből tanítani is lehetne Erdély dicső időszakának történetét.
Ennek a trilógiának az első részéből forog most tévésorozat Tündérkert címmel. Ezt a címet viseli a regényciklus első kötete is, melyet Bereményi Géza, Tasnádi István, Horváth András Dezső és Jeli Viktória dolgozott át forgatókönyvvé. Az alapanyag talán minden korábbi magyar sorozatnál bevállalósabb lett, és nincs is helye a finomkodásnak, mivel az eredeti mű "az élettől kicsikart örömök, bűnhődések, meghunyászkodó, alamuszi megalázkodások és kegyetlen-kemény vívódások, árulások regénye".
A sorozat abban az időben játszódik, amikor Magyarországot két oldalról is veszély fenyegette: nyugatról a Habsburgok, keletről pedig a törökök jelentette szorítás nehezítette a mindennapokat. A két hatalom közé beékelődve pedig ott volt Erdély, a szabad magyar királyság utolsó bástyája, azonban ott sem volt gondtalan az élet. Erdély történelmét a XVII. század elején két férfi, Báthory Gábor és Bethlen Gábor egymással folytatott gyilkos harca alakította, formálta.
Róluk szól a Tündérkert, melynek sajtónyilvános forgatására meghívták a Life.hu-t is. A fóti forgatási helyszínen húzták fel azt a középkori díszletvárost, ahol korhű jelmezekben, statiszták százai közt játszódnak a látványos mozzanatokat ígérő jelenetek. A sajtótájékoztatóra a vörös fénnyel megvilágított trónteremben került sor, ahol sárkányos gyertyatartók mellett, egy óriási facsillár és a mennyezetről lelógó, impozáns uradalmi lobogók alatt gyűltek össze az újságírók és tévéstábok.
"A Tündérkert meglepően komor, drámai, kegyetlenül csavaros, erőszakos és szexi. Miközben olvastam (a forgatókönyvet – A szerk.), az volt az érzésem, hogy az írók fogták a modern politikai drámasorozatok sötét és fondorlatos ármánykodásait és középkori kulisszák közé helyezték."
Képzeljük el a Kártyavár című sorozat összes gonosz cselszövését és váratlan fordulatát – csak nem a Fehér Ház folyosóin, hanem a kolozsvári fejedelmi palota termeiben, Báthoryval és Bethlennel a középpontban
– mesélte korábban Madarász István, azaz Isti, a rendező.
A nyolcrészes Tündérkert a Megafilm és az MTVA koprodukciójában készül. A forgatást idén nyáron kezdték és a tervek szerint decemberre végeznek is a helyszíni felvételekkel. Az utómunkát követően várhatóan jövő ősszel, azaz 2023 végén kerülhet bemutatásra a nagyszabású történelmi politikai thriller, mely hazánkban egyedülálló módon több erdélyi színészt is a stábtagjai között tudhat. Mindezt olyannyira szívükön viselték az alkotók, hogy a szereplőválogatást személyesen végezte a rendező Erdélyben.
Báthory Gábort a Színház- és Filmművészeti Egyetem fiatal növendéke, Katona Péter Dániel alakítja, míg riválisát, a nála jócskán idősebb Bethlen Gábort Bokor Barna kelti életre. Ők ketten nem is különbözhetnének jobban: Báthory fiatal, szenvedélyes és lobbanékony, Bethlen viszont a nyugodt erő megtestesítője.
A Tündérkert azonban nemcsak a fenti két férfi párharca miatt lesz érdekes: az alkotók olyan erős női karaktereket is felvonultatnak, akiket játszani és nézni is élmény lesz. A sorozatban feltűnik majd a híres-hírhedt Báthory Erzsébet: a félelmetes várúrnőt Szamosi Zsófia alakítja, akiről a rendező azt ígérte, hogy így, ilyen szerepben még sosem láthattuk a színésznőt.
Bethlen Gábor feleségeként, a bölcs, okos és melegszívű Károlyi Zsuzsannaként Balsai Móni tűnik fel a képernyőn. A további szerepekben olyan színészekkel találkozhatunk, mint Kálloy Molnár Péter, Parti Nóra, Gáspár Kata, Dobos Evelin vagy Rajkai Zoltán, akit színpadról, sorozatokból, és Bradley Cooper, valamint Mark Ruffalo, azaz Hulk magyar hangjaként is ismerhet a közönség.
A sorozat fejlesztése hosszú időt, négy évet vett igénybe, de a Megafilm, a Káel Csaba vezette Nemzeti Filmintézet és az MTVA is bízott annyira a produkcióban, hogy zöld utat adott a megvalósításhoz. A Tündérkert erdélyi születésű producere, Helmeczy Dorottya szívügyének tekinti a szériát, és ezért időt és energiát nem sajnálva dolgozott azon, hogy minden a lehető legtökéletesebb legyen, mert Móricz művének el kell jutnia a fiatalokhoz is.
Azt ígérhetem a nézőknek, hogy olyan történetet kapnak, amit meg kell, hogy ismerjünk, és olyan kivitelezésben, ami egy karakterközpontú, egészen elemelten mesés világban játszódó, korabeli politikai thriller
– mesélte korábban Helmeczy.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.