Sokkoló adatok: csaknem 70 százalékkal csökkent a vadon élő állatok populációja

Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Thomas Warnack -

2022.10.13.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Alig 50 év alatt majdnem 70 százalékkal esett vissza a vadon élő állatok egyedszáma világszerte – figyelmeztet a Természetvédelmi Világalap (WWF) friss jelentése, amely azonnali beavatkozást sürget.

A WWF kétévente közzétett Élő bolygó-jelentésének idei kiadványa 5230 emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű- és halfaj mintegy 32 ezer populációjának változását értékelte az elmúlt évtizedekre visszatekintve.

Mint írták, 1970 és 2018 között átlagosan 69 százalékkal csökkent a populációk mérete, amit főleg az állatok természetes élőhelyének eltűnése okoz, mivel ezeket mezőgazdasági területekké alakítják, de az éghajlatváltozás is egyre nagyobb veszélyt jelent számukra.

A legsúlyosabb populációvesztést az édesvízű tavakban, folyókban és vizes élőhelyeken élő fajok szenvedték el, ezek létszáma 1970 óta átlagosan 83 százalékkal csökkent.

A jelentés szerint a legnagyobb populációvesztés az Amazonas vidékén következett be, ahol az erdőirtás miatt pusztulnak el a korábban az erdőkben élő fajok.

Ebben a régióban a vadon élő állatok populációinak mérete átlagosan 94 százalékkal csökkent az elmúlt fél évszázadban.

Ha elveszítjük az Amazonast, elveszítjük a klímaváltozás elleni harcot

Európában, Közép-Ázsiában és Észak-Amerikában kisebb léptékben szorult vissza a vadon élő állatok egyedszáma. Ugyanakkor a londoni Zoológiai Társaság kutatói megjegyezték, hogy ezekben a térségekben már 1970-ben is csökkentek a populációk.

A tudósok szerint a globális hőmérsékletemelkedést 1,5 Celsius-fokra kell korlátozni ahhoz, hogy a világ elkerülje az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásait. Ennek eléréséhez a természet megóvása is létfontosságú, mert a természeti rendszerek – köztük az esőerdők – nagy mennyiségű üvegházhatású gáz tárolására alkalmasak.

Évente tízmillió hektár erdő tűnik el, ami hatással van az éghajlatra, az élelmezésbiztonságra és emberek millióinak megélhetésére is.

A jelentés ugyanakkor pozitív példákat is kiemelt: mint írták, a ciprusi célzott természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően 1999 és 2015 között 500 százalékkal nőtt az álcserepes teknősök fészkeinek száma. Nagy-Britanniában sikerült visszatelepíteni a kihalt darvakat, és ma már több mint 200 példány él belőlük a szigetországban, a kelet-afrikai Virunga-hegységben pedig 2010 óta a hegyi gorillák száma 480-ról 604-re nőtt.

A WWF Magyarország csütörtöki közleményében Sipos Katalin igazgató rámutatott: miközben az éghajlatváltozás hatásai gyötrik az élővilágot is, az élőhelyek és a természeti rendszerek helyreállítása az egyik legfontosabb eszközünk a klímaváltozás hatásaival szemben.

A közlemény szerint Magyarországon mások mellett olyan fajokat fenyeget az eltűnés veszélye, mint az elevenszülő gyík, a kaszpi haragossikló, a lápi póc, a magyar szöcskeegér vagy a délvidéki földikutya.

„A legutóbbi felmérések alapján Magyarországon a közösségi jelentőségű élőhelyek 87 százaléka kedvezőtlen vagy rossz állapotú, az álló- és folyóvizek között még ennél is nagyobb arányban voltak azok, amelyeknek az ökológiai állapota mérsékelt, gyenge vagy rossz besorolást kapott. Pedig a veszélyeztetett fajok megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy milyen állapotban vannak a hazai élőhelyek" - hangsúlyozta Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetője.

Forrás: MTI