Miért fontos a hiányosságok pótlása matekból a középiskolában?

Mi a nehézség?

Sokan azonban úgy vágnak neki a középiskolának és a matek 9. osztályos feladatoknak, hogy az általános iskolás matekon valahogy átevickéltek, és azt remélik, ez a technika ugyanúgy működni fog. Csakhogy sajnos, aki nem zárkózik fel idejekorán, az rengeteg plusz munkát és feszültséget generál magának. Aki nem érti a törteket vagy a negatív számokat, annak az egyenletmegoldásnál gondjai lesznek, hiszen nincs begyakorolva az az alap, amelyre építkezni lehetne.

A gyenge matek eredmények mögött legtöbbször nem képességbeli gondok vannak, hanem tanulási hiányosságok. Ezeket jóval könnyebben lehetne pótolni, mint gondolnánk, és amennyi időt-energiát és szenvedést fog követelni az, ha ez a pótlás nem történik meg.

Miért fontos, hogy felzárkózzon a gyermekünk?

A matematika tanulása úgy épül fel, hogy a közoktatás tizenkét éve alatt az alapoktól (szorzótábla, tízes átlépés, osztás) a való életben is használható ismereteken át (területszámítás, százalékszámítás stb) eljusson akár az egészen komplex műveletekig, melyekkel aztán továbbléphet egy műszaki értelmiségi pályára. Ez két okból is igen fontos. Egyrészt a gyermekünk pályáját befolyásolják a jegyei: ha matematikából végig közepesekkel (vagy rosszabb jegyekkel) evickél, nemcsak a megfelelő minőségű érettségije, hanem a tudása sem lesz meg ahhoz, hogy később pl. egyetemen vagy műszaki pályán helytálljon. Másrészt nagy szükség van egy új műszaki értelmiségi generációra, hogy fenntartsa a technikai civilizációnkat, és esetleg a világ jelenleg nem túl fényes helyzetén lendítsen. Igen szomorú, amikor egy fiatal embernek azért kell feladnia az álmait, mert nem elég jók a matematika jegyei.

Miért fontos a sikerélmény?

A matematika komoly gondolkodást, nehéz agymunkát igénylő feladat. Ha az alapok nem mennek rutinszerűen, túl sok energia megy el a részletekre, és például egy 6 feladatból álló dolgozatnak a diák csak a feléig jut el. De az sem kizárt, hogy neki sem mer látni a bonyolultabb feladatoknak, hisz megugorhatatlannak tűnnek számára.

Akinél viszont helyükre kerülnek az alapok, és megfelelően fel vannak építve az új ismeretek is, el tud jutni odáig, hogy “nem is olyan nehéz ez!” “megy ez nekem!” Ezek olyan sikerélmények, amelyek motiválni tudják a diákokat a gyakorlásra, az egész gyakorlás-sorozat pedig pedig egyre jobb és jobb jegyeket eredményez.

Ha tehát úgy megy középiskolába a gyermekünk, hogy nem szereti a matematikát, elsősorban az ő érdekében hasznos, ha egy kicsi többletenergiát szán (szülői segítséggel) arra, hogy az alapokat rendberakja.

Hogyan lehet pótolni a hiányosságokat?

Az egyik legfontosabb a fizikai feltételek megteremtése. Mivel a matematikai feladatok megoldása igen fárasztó, érdemes felkészülni rá. Legyen egy tanulási rutin, egy erre szánt rendszeres tanulási idő. Valószínű, hogy kamasz gyermekünk nem fog rajongani az ötletért, hogy külön matekleckeírás legyen a délutáni foci vagy barátokkal való együttlét helyett. Ehhez lehet segítség, ha a “béka lenyelése”, vagyis a nehéz feladat megoldása után valami olyannal kárpótolhatja magát, amit szeret (lehetőleg az egészséges kereteken belül). Plusz egy film, baráti kimozdulás, kedvenc étel, focizás, bármi szóba jöhet, ami motiválja, hogy arra a bizonyos fél-egy órára a matekra fókuszáljon. Segít az is, ha tudja: az egész felzárkózás ideiglenes: amint megvannak az alapok, és be is gyakorolta azokat készségszinten, újra több ideje jut majd a saját kedvteléseire.

Fontos, hogy a feladatok, amelyekkel felzárkózik, feleljenek meg az ő szintjének. Ehhez érdemes az elején segítséget kérni: hol tart, miben van elakadva, hol maradt le? Még ha szégyent érez is a gyermek, hogy már oly régen lemaradt, akkor is vissza kell menni odáig, ha kell, a szorzótábláig, hiszen csak az a feladat lesz a számára sikerélmény, amely nincs túlságosan fölötte az ő szintjének - mégis kihívás. Jól felépített tananyaggal, a régi anyag pótlásával gyorsan tud haladni. A sikerélmény pedig hozzájárul ahhoz, hogy kompetensnek érezze magát. Amint megvan a “nekem ez megy” érzése, már mondhatjuk, hogy átvágtuk a gordiuszi csomót. A magabiztosság, hogy innentől kezdve bármilyen feladat jön, meg fogja tudni oldani, végig fogja segíteni a középiskolán, és sok-sok keserű órától szabadítja meg.

Mire figyeljünk még a tanulási rutinnál

A kamasz gyermek elképesztően sok testi és lelki változáson megy keresztül. Lelkileg egyszer egy őszinte beszélgetésre, máskor meg békén hagyásra van igénye. Testileg pedig meglepően sok alvásra, rendszeres mozgásra és egészséges ételekre van szüksége. Figyeljünk oda, hogy gyermekünk ne csak a gép előtt üljön, ha hajlamos rá, hanem rendszeresen mozogjon, sportoljon: a mozgás az agy működéséhez kiemelkedően fontos. A sok folyadék (szinte csak víz vagy édesítetlen tea) és a minőségi táplálék szintúgy. Ha van is otthon rágcsa (hiszen egy tinédzser folyton éhes), legyenek azok egészséges nassolnivalók: magvak, aszalt gyümölcsök, zöldségrágcsák, fehérjedús kencék. Hosszú távon meg fogja hálálni a gyermekünk egészsége. Az alvás pedig segít beépíteni az előző napokban megismert tudást. Ne a korán kelésre, inkább a korán fekvésre buzdítsuk gyermekünket, hogy észnél tudjon lenni a nap folyamán.

Ha mindezekre, vagy akár csak egy részükre is odafigyelünk, s apránként beépítjük a rutinokat a családi életbe, észre fogjuk venni a minőségi változást, mely a gyermekünknek nemcsak a jegyein, de a matekhoz való hozzáállásán is látszani fog.