Picasso, Csontváry, Van Gogh, Caravaggio: ezek a kedvenc filmjeink híres festők életéből

Két nevezetes Andrej, két korszakos orosz művész találkozott ebben a filmtörténeti klasszikusban: a rendezőlegenda Andrej Tarkovszkij a 14. században élt ortodox szerzetes és ikonfestő Andrej Rubljovról készítette el az egyik leghíresebb filmjét. Persze Tarkovszkijtól az lenne a meglepő, ha hagyományos életrajzi mozit készített volna: az Andrej Rubljov sokkal inkább egy költői és misztikus utazásra invitálja a nézőit egy másik világba, lenyűgöző képekkel mesélve művészetről és hitről.

A svéd készítésű Picasso kalandjai sem épp szokásos életrajzi mozi, de talán épp ezért (is) vált igazi kultuszfilmmé, aminek szellemessége évtizedek múltán sem kopik, és aminek poénjait újra és újra felemlegetik a nézői. A világhírű festő életútjának közismert eseményei és figurái köré szerveződik ugyan a film története, de valami egészen fergeteges groteszk-szürreális burleszket hoztak ki ebből az alkotók, skandináv módra.

A magyar filmtörténet is rendelkezik jelentős alkotással festőművész életéről, ráadásul a Csontváry duplafenekűen az: egyszerre mesél ugyanis a címben jelzett tárgyáról, a hazai művészettörténet besorolhatatlan, titokzatos, tragikus sorsú figurájáról és egy színész küzdelméről, aki épp Csontváryt készül eljátszani. A filmhez pedig további tragikus sorsok kapcsolódtak: a főszerepet Latinovits Zoltánnak szánták, de az öngyilkossága közbelépett, és hasonló módon vesztette életét nem sokkal a bemutató után a film rendezője, Huszárik Zoltán is.

Mexikó valaha élt egyik leghíresebb művésze mára popkulturális és feminista ikonná is vált, ebben pedig nagy szerepet játszott a róla készült film, és egy másik mexikói sztár is. A filmcsillag Salma Hayek számára bálvány és példakép volt egész életében a festő Frida Kahlo, a róla szóló film megvalósulásáért pedig hosszú éveken át dolgozott nemcsak főszereplőként, de producerként is. Az elkészült film mindkettőjük csillagát még magasabbra emelte, Hayek alakítását Oscarra is jelölték első mexikói, és mindössze második latin-amerikai színésznőként a történelemben.

A németalföldi mester Jan Vermeer a művészettörténet egyik titokzatos figurája, akinél csak a kevés számú festményeinek nőalakjai titokzatosabbak a rájuk eső lágy fényben kirajzolódó, ábrándos tekintetükkel. Mint A lány gyöngy fülbevalóval című képének főalakja, aki köré ily módon könnyedén kanyaríthattak romantikus történetet a film alkotói, bemutatva egyúttal egy elképzelt Vermeert, és bevezetve a világhírbe az ifjú Scarlett Johanssont is.

Van Goghról több jelentős mozifilm is született, többek között Kirk Douglas, Jacques Dutronc, Tchéky Karyo vagy Tim Roth főszerepélésével. Legutóbb Willem Dafoe bújt az élete végén megbomló elméjű zseni bőrébe, hogy Julien Schnabel lírai etűdszerű filmjében magányos és űzött lélekként bolyongjon a mindennél sárgább napraforgómezőkön.

Június 6-án kerül a hazai mozikba a Caravaggio árnyéka című olasz-francia alkotás, ami a kalandos sorsú, lázadó természetű, szabados szexualitású barokk festőművész életének azon szakaszát dolgozza fel, amikor gyilkosság vádja miatt menekülnie kellett Rómából. A festő a pápához fordult kegyelemért, aki a vatikáni titkosszolgálat egy nyomozóját bízza meg a feladattal: járjon után Caravaggio viselt és festett dolgainak.