Minden országnak megvannak a saját szabályai a közúti közlekedésre vonatkozóan, ideértve a sebességhatárokat is. Ezért indulás előtt érdemes tájékozódni a célország közlekedési törvényeiről és betartani azokat, hogy elkerüljük a szabályszegést és a büntetéseket.
Ha mégis szabályszegést követünk el, elsőként az adott ország hatóságától kapunk értesítést. Semmiképpen ne hagyjuk figyelmen kívül, a külföldi hatóságok ugyanis egy idő után átadják az ügyet a magyar hatóság részére. Ekkor azonban a határozat már jogerőre emelkedett, és nincs lehetőségünk fellebbezni, mivel a magyar rendőrségnek nincs lehetősége más tagállamban folytatott eljárás felülvizsgálatára.
Ha külföldről érkező levelet kapunk, elsőként mindig ellenőrizzük a bírságról szóló dokumentumokat, beleértve a rendszámot, a jármű típusát, a helyszínt, az időpontot és más releváns információkat. A legtöbb esetben az adott ország internetes honlapján az ügyszám beírásával betekinthetünk az ügy adataiba, különös tekintettel a gépjárműről készült fényképfelvételre.
Ha nincs kifogásunk a büntetés ellen, minél hamarabb fizessük be a megállapított összeget. Nem érdemes késlekedni, ha nem tartjuk be a fizetési határidőt, a bírság összege növekedhet, és további következményekkel, a vezetői engedély elvételével, de akár a gépjármű elkobzásával is járhat.
Mivel nincs egységes szabályozás, a tagországok maguk döntenek a bírság összegéről és a büntetési tételekről. Nagyobb bírság esetén jellemzően van mód részletfizetés kérésére, ezt is mindig az adott ország szabályai döntik el. Sok esetben a rövidebb határidőn belüli befizetés esetén alacsonyabb a bírság összege.
Számoljunk azzal, hogy a büntetést többnyire átutalással kell megfizetnünk az adott ország pénznemében, ami plusz költséggel is járhat. Ilyen esetben érdemes a forintszámláról euróban utalást indítani. Mindig tartsuk meg az igazolást, hiszen ezzel tudjuk igazolni, hogy a büntetés összege befizetésre kerül.
Amennyiben a magyar hatóság keres meg bennünket a külföldi bírság végrehajtására, a pénzbírság és eljárási költség megfizetésére harminc napos határidőt biztosítanak. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy ha a pénzbírságot nem fizetjük meg, akkor milyen tartamú közérdekű munkát kell végeznünk.
Természetesen előfordulhat, hogy tévedésből küldtek részünkre egy gyorshajtási bírságot. Lehetséges ok lehet például a sebességmérő eszköz hibája, de sajnos több esetben a hiba egyes országok rendszámainak a hasonló formátumára, elírására vezethető vissza.
Ha egészen biztosan nem lehet jogszerű a bírság, mert nem is jártunk ott, akkor az sem megoldás, hogy nem reagálunk a külföldről érkező felszólító levelekre. Ezzel ugyanis szintén azt kockáztatjuk, hogy az alaptalan szabálysértési határozat jogerőre emelkedik. Ilyenkor a bírságot és az eljárási költségeket a magyar hatóságok bevonásával fogják behajtani.
Tehát ha úgy érezzük, hogy tévedés történt, vagy vitatjuk a bírságot, akkor érdemes mielőbb, az eredeti ország hatóságának részére benyújtanunk a jogorvoslati kérelmet. Ha késlekedünk, és már csak akkor reagálunk, amikor a magyar hatóságok megkeresnek minket, akkor a határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek. Arról nem beszélve, hogy az elévülési időn belül bármikor előkerülhet az ügy, és minél több idő telik el, annál nehezebb bizonyítani az ártatlanságunkat.
Fontos, hogy a fellebbezés a megadott határidőn belül és pontosan legyen megfogalmazva, és tartalmazza az összes szükséges információt. Nyelvi nehézségek esetén előnyös lehet egy hivatalos fordító vagy tolmács segítségének igénybevétele. Ők segítenek lefordítani és megfogalmazni a fellebbezést a megfelelő módon.
Ha van olyan bizonyíték, például az autóról készült fotó, adásvételi szerződés, amely alátámasztja a tévedést vagy vitatja a bírságot, gyűjtsük össze, és csatoljuk a jogorvoslati kérelemhez.
A fellebbezést azonban csak akkor érdemes megtenni, ha biztosak vagyunk abban, hogy tévedés történt. Vannak ugyanis országok, ahol a fellebbezés plusz költséggel jár, de ritkán fordul elő, hogy eredményre vezet. Számoljunk azzal is, ha a fellebbezés nem vezet eredményre, még magasabb lehet a bírság összege.
A bírságot a gépjármű üzembentartójával szemben szabják ki. Van olyan ország, ahol, ha dokumentummal igazoljuk, hogy nem az üzembentartó vezette a járművet, akkor mentesülhet a gyorshajtás miatt kiszabott bírság alól. De sokkal jellemzőbb, hogy ilyen esetben a bírságot az üzembentartónak kell megfizetni, amit utólag érvényesíthetünk a tényleges járművezetővel szemben - írja a Fanny.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.